Édes Emma, drága Böbe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Édes Emma, drága Böbe
Rendező Szabó István
Alapmű Szabó István, Vészits Andrea
Forgatókönyvíró Szabó István
Főszerepben Johanna ter Steege
Börcsök Enikő
Zene Móricz Mihály, Bornai Tibor, Nagy Feró, Robert Schumann
Operatőr Koltai Lajos
Vágó Kovács Eszter
Hangmérnök Kovács György
Jelmeztervező Stenger Zsuzsa
Gyártásvezető Óvári Lajos
Gyártás
Gyártó Objektív Filmstúdió Vállalat, Videovox Stúdió, Mafilm Audio Kft., Manfred Durniok Produktion
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Időtartam 81 perc
Forgalmazás
Bemutató Magyarország 1992. március 20.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Édes Emma, drága Böbe (alcíme: Vázlatok, aktok) színes, 81 perces, 1991-ban készült magyar játékfilm. Rendezője és a forgatókönyvírója Szabó István.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film Budapesten, a rendszerváltás idején játszódik, és a változások kárvalottainak talajvesztését, útkeresését vázolja fel; „térségünkben az elsők között szól a 'rendszerváltozásnak' nevezett történelmi átalakulás mindennapjairól.”[1]

Miután az orosz nyelvet törölték az iskolai kötelező tantárgyak közül, a budapesti iskola két orosz szakos tanárnője, Emma és Böbe is fölöslegessé vált. Esti tanfolyamon angol tanárrá képezik őket. Emma diplomásként újságárusításra kényszerül, szerelmi kapcsolata a gyáva Stefanics iskolaigazgatóval kilátástalan. A tanári kar biztonságérzetükben megrendült, egymást vádoló, szánalmas alakokra esik szét. A film egyik legjobb jelenetében Böbével együtt meztelenül sorakozó nők: pedagógusok, ápolónők, szakiskolát végzettek várják reménykedve, hogy a filmgyári próbafelvételen megfeleljenek. Böbe külföldieket szed föl, valutaüzérkedés miatt meggyűlik a baja a rendőrséggel, végül reményvesztetten kiugrik a pedagógusszállás ablakán.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film alacsony költségvetéssel, kevés pénzől készült. A rendező előző 3–4 filmjéhez képest szerény kiállítású alkotás, ezt az alcíme is jelzi: Vázlatok, aktok. Története egyszerűbb, hősei kisszerűbbek, de a történelmi jelen – a forgatás jelenideje – magyar valóságának mindennapjaiból valók. Ezt általában a korabeli kritikák is kiemelik, és egyes jellemző megállapításokon túl (például: „vázlatos”, „lírai állapotrajzok”, „pillanatkép”) lelkesült értékelések is találhatók: „Az Édes Emma, drága Böbe (Vázlatok, aktok) című film a legjobb és legjelentősebb alkotás, ami az utóbbi években s kiváltképp a legutóbbiakban [1991!] magyar moziművésztől kitellett.”[2]

Először 1992 februárjában a XXIII. Magyar Filmszemlén vetítették, moziban bemutatóját 1992. március 20. tartották.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1992: Berlin – Ezüst Medve díj
  • 1992: Félix-díj a legjobb forgatókönyvért, Johanna Ter Steege nevezve a legjobb színésznő kategóriában
  • 1992: Róma – Az Olasz Filmkritikusok Szövetsége Ezüst Szalag díja az év legjobb európai filmrendezőjének
  • 1993: Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb női alakításért Johanna Ter Steege-nek

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hegyi Gyula (1992), idézi: Marx József. Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 337. o. ISBN 963-9192-46-2 (2002) 
  2. Csala Károly (1992), idézi: Marx József i.m. 337. oldal