Édes Emma, drága Böbe
| Édes Emma, drága Böbe | |
| Rendező | Szabó István |
| Alapmű | Szabó István, Vészits Andrea |
| Forgatókönyvíró | Szabó István |
| Főszerepben | Johanna Ter Steege Börcsök Enikő |
| Zene | Móricz Mihály, Bornai Tibor, Nagy Feró, Robert Schumann |
| Operatőr | Koltai Lajos |
| Vágó | Kovács Eszter |
| Hangmérnök | Kovács György |
| Jelmeztervező | Stenger Zsuzsa |
| Gyártás | |
| Gyártó | Objektív Filmstúdió Vállalat, Videovox Stúdió, Mafilm Audio Kft., Manfred Durniok Produktion |
| Gyártásvezető | Óvári Lajos |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Időtartam | 81 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |  1992. március 20. |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap |
|
A Édes Emma, drága Böbe (alcíme: Vázlatok, aktok) színes, 81 perces, 1991-ban készült magyar játékfilm. Rendezője és a forgatókönyvírója Szabó István.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A film Budapesten, a rendszerváltás idején játszódik, és a változások kárvalottainak talajvesztését, útkeresését vázolja fel; „térségünkben az elsők között szól a 'rendszerváltozásnak' nevezett történelmi átalakulás mindennapjairól.”[1]
Miután az orosz nyelvet törölték az iskolai kötelező tantárgyak közül, a budapesti iskola két orosz szakos tanárnője, Emma és Böbe is fölöslegessé vált. Esti tanfolyamon angol tanárrá képezik őket. Emma diplomásként újságárusításra kényszerül, szerelmi kapcsolata a gyáva Stefanics iskolaigazgatóval kilátástalan. A tanári kar biztonságérzetükben megrendült, egymást vádoló, szánalmas alakokra esik szét. A film egyik legjobb jelenetében Böbével együtt meztelenül sorakozó nők: pedagógusok, ápolónők, szakiskolát végzettek várják reménykedve, hogy a filmgyári próbafelvételen megfeleljenek. Böbe külföldieket szed föl, valutaüzérkedés miatt meggyűlik a baja a rendőrséggel, végül reményvesztetten kiugrik a pedagógusszállás ablakán.
[szerkesztés] Fogadtatás
A film alacsony költségvetéssel, kevés pénzől készült. A rendező előző 3–4 filmjéhez képest szerény kiállítású alkotás, ezt az alcíme is jelzi: Vázlatok, aktok. Története egyszerűbb, hősei kisszerűbbek, de a történelmi jelen – a forgatás jelenideje – magyar valóságának mindennapjaiból valók. Ezt általában a korabeli kritikák is kiemelik, és egyes jellemző megállapításokon túl (például: „vázlatos”, „lírai állapotrajzok”, „pillanatkép”) lelkesült értékelések is találhatók: „Az Édes Emma, drága Böbe (Vázlatok, aktok) című film a legjobb és legjelentősebb alkotás, ami az utóbbi években s kiváltképp a legutóbbiakban [1991!] magyar moziművésztől kitellett.”[2]
Először 1992 februárjában a XXIII. Magyar Filmszemlén vetítették, moziban bemutatóját 1992. március 20. tartották.
[szerkesztés] Szereplők
- Johanna Ter Steege (Emma)
- Börcsök Enikő (Böbe)
- Andorai Péter (Stefanics igazgató)
- Kerekes Éva (Szundi)
- Temessy Hédi (Mária néni)
- Pásztor Erzsi (Rózsa néni)
- Patkós Irma (Hermina néni)
- Bódis Irén (Emma anyja)
- Gaál Erzsébet (Raktárosnő)
- Mucsi Zoltán (Szilárd, a rajztanár)
- Jordán Tamás (Szaglár százados)
- Máté Gábor (Ügyeletes tiszt)
[szerkesztés] Díjak
- 1992: Berlin – Ezüst Medve díj
- 1992: Félix-díj a legjobb forgatókönyvért, Johanna Ter Steege nevezve a legjobb színésznő kategóriában
- 1992: Róma – Az Olasz Filmkritikusok Szövetsége Ezüst Szalag díja az év legjobb európai filmrendezőjének
- 1993: Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb női alakításért Johanna Ter Steege-nek
[szerkesztés] Források
- Marx József. Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 330–337, 412. o. ISBN 963-9192-46-2 (2002)
- Békés Pál (1992.). Édes Emma, drága Böbe (Vázlatok, aktok). Filmvilág (4. szám), 19–20. o. Hozzáférés ideje: 2011. június 6.
- Édes Emma, drága Böbe az Internet Movie Database-ben
- ↑ Hegyi Gyula (1992), idézi: Marx József. Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 337. o. ISBN 963-9192-46-2 (2002)
- ↑ Csala Károly (1992), idézi: Marx József i.m. 337. oldal
