Árrugalmasság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az árrugalmasság, vagy saját-árrugalmasság a mikroökonómiában az ár valamely függvényének – többnyire a keresletnek vagy a kínálatnak – a százalékos változását jelenti akkor, ha az ár 1%-kal emelkedik. Az árrugalmasságot általában εp-vel vagy Ep-vel (az angol elasticity: rugalmasság szó alapján), néha egyszerűen ε-nal (epszilon) jelöljük.

A kifejezés nem keverendő az árak ragadósságával, ami az árak piaci alkalmazkodásának ütemét leíró makroökonómiai fogalom.

Az f(p) függvény árrugalmassága a p0 helyen így írható fel:

\varepsilon _p = \frac {\frac{\partial f(p_0)}{f(p_0)}} {\frac{\partial p}{p_0}} = \frac{\partial f(p_0)}{\partial p} \cdot \frac{p_0}{f(p_0)}

Vagyis εp számolható az f függvény p szerinti parciális deriváltjának segítségével.

A kereslet árrugalmassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy jószág keresletének árrugalmasságán a keresett mennyiség százalékos megváltozását értjük, ha a jószág ára 1%-kal nő. Az árrugalmasság értelmezhető egy egyén vagy egy csoport keresletére, a piaci, sőt akár az aggregált keresletre is.

A kereslet árrugalmasságának előjele megmutatja, hogy a vizsgált jószág keresletnövekedéssel vagy -csökkenéssel reagál-e az áremelkedésre. Ha \varepsilon _p < 0, akkor az árnövekedés csökkenést idéz elő a keresett mennyiségben. (Nyilván ez a gyakoribb eset.) Ilyenkor a vizsgált jószágot közönséges jószágnak nevezzük. Ha viszont εp pozitív, az áremelkedés hatására a kereslet is növekszik; ekkor Giffen-javakról vagy Veblen-javakról beszélhetünk.

Egy jószág keresletének árrugalmassága nagy mértékben függ attól, hogy a jószágnak hány helyettesítője van. Például a különböző joghurtfajták egymásnak olyan közeli helyettesítői, hogy az egyikük árnövekedése könnyen eredményezheti vevőinek más fajtákra való áttérését, ezzel pedig a keresletének drasztikus mértékű csökkenését. A sok helyettesítővel rendelkező javak árrugalmassága tehát nagy.

Mikroökonómiai összefüggések segítségével levezethető egy jószág határbevétele (vagyis a jószág eladóinak egy pótlólagos egység értékesítéséből eredő bevétele, amit MR-rel jelölünk), ára (p) és a kereslet árrugalmassága közti alábbi összefüggés:

MR \approx p \cdot \left (1 + \frac{1}{\varepsilon _p} \right)

Ennek elsősorban a monopóliumok kínálati döntéseinél van jelentősége. Az 1 + \frac{1}{\varepsilon _p} kifejezést haszonkulcsnak nevezzük.

A kereslet árrugalmasságát többféleképpen is mérhetjük. Ezek:

  • a teszt piacok módszere
  • a történelmi értékesítési adatok elemzése

A kínálat árrugalmassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy jószág kínálatának árrugalmassága megmutatja, hogy az árának 1%-os növekedése a jószág eladói által kínált mennyiség hány százalékos változását idézi elő. A kereslet árrugalmasságához hasonlóan ez a fogalom is értelmezhető az egyén, valamely csoport, a piac vagy akár az egész gazdaság aggregált kínálatára.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]