Árpád (település)
| Árpád (Arpășel) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Feketebátor |
| Népesség | |
| Népesség | 890 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 722 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Árpád
Pozíció Románia térképén
|
|
Árpád (románul Arpășel) falu Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Bihar megyében, Nagyszalontától délkeletre, a Kötegyán-Illye-i vasútvonal mentén, Erdőgyarak keleti szomszédjában fekvő település.
[szerkesztés] Története
A korabeli oklevelek Árpád első ismert birtokosaként Rajnald-ot és fiait: Jánost és Lászlót említik, kiktől Károly Róbert király a birtokot hűtlenség miatt elkobozta.
Árpád települést az 1390-es évek végén Zsigmond király adományozta a Csáky családnak, akik azt az 1800-as évek közepéig birtokosai is maradtak..
A település nevét 1397-ben már a mai formájában írták.
A régi község a Telek nevű dűlő helyén állt, temploma pedig a temetőben, a templom maradványai még az 1900-as évek elején is láthatóak voltak.
Az 1800-as évek közepétől Markovits Emánuel birtoka lett, s az övé volt még az 1900-as évek elején is.
A település határához tartozó erdőben lévő dombot a néphagyomány Árpád sírjának tartja.
A falu lakosságának nagy része még az 1800-as években is favilla és szekéroldal készítéssel foglalkozott.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatos szomorú emlék is kötődik Árpád településhez: A község határában, a Gyepes melletti tanyán fogták el 1849-ben a vértanúhalált szenvedett Szacsvay Imrét. Ugyancsak itt húzódott meg akkor Táncsics Mihály nejével, továbbá Arany János és Kuthy István is. A falu nagybirtokosa a Böthy család volt. A család kastélyát a kommunista rendszer faluháznak használta.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Evangélikus református temploma - 1798-ban épült. A templom torony része 1942-43 ban lett felujitva,a torony burkolatot cserélt.A templom torony disze a forgó kakas alatti gömb megalakulási iratokat és érméket tartalmaz.A felujitás alkalmából iratok és az akkori forgalomban lévő érmék lettek berakva.
A falu lelkipásztora 1946-1952-ig Buthi Sándor eformátus lelkész volt.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
