Áprily Lajos Főgimnázium

Áprily Lajos Főgimnázium (Colegiul Național Áprily Lajos)
Alapítva	1837
Hely	Románia, Brassó
Korábbi nevei	brassói katolikus főelemi iskola és algimnázium, Brassói Római Katolikus Főgimnázium, 4-es számú Magyar Vegyes Líceum, Áprily Lajos Elméleti Líceum
Oktatók száma	70 fő (2009/10)
Tanulólétszám	693 fő (2009/10)
Igazgató	Petki Pál
Elérhetőség
Cím	500026 Brașov, str. După Ziduri, nr. 3
Telefonszám	0040-268-415355
Honlap	www.aprilyfogimnazium.ro
E-mail	titkarsag@aprilyfogimnazium.ro
é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 16″45.6444444444, 25.5877777778

Az Áprily Lajos Főgimnázium Brassó egyetlen és Brassó megye legnagyobb magyar nyelvű középiskolája, az egykori brassói katolikus gimnázium utódja.

Tizenkét évfolyamos, sőt egy óvoda is tartozik hozzá. Az alsóbb évfolyamokon évfolyamonként két, a középiskolai szinten négy párhuzamos osztályban (matematikai-informatikai, közgazdaságtani, természettudományi és angol szakirányon) folyik az oktatás. Központi épületét Alpár Ignác tervei alapján 1900–1901-ben építették föl a brassói belváros északi szögletében, a lerombolt városfalak helyén, a Graft- (Köszörű-) patak mellett, az ún. Tímár-telken. Nyaranta Székelyzsomborban közös műemlékvédő tábort tart a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziummal.

Története

Korábbi, a brassói római katolikus plébánia és a román görög katolikus, később az ortodox egyház között folyt, meghiúsult egyeztetések után 1837-ben felfalusi Kovács Antal brassói plébános alapította a kis létszámú és főként német ajkú brassói római katolikus közösség, a háromszéki katolikus székelyek és a barcasági románság közös használatára, latin tannyelvvel. Kezdetben saját épülete sem volt, és a plébánia épületében (a Klastrom/Mureșenilor utca 19. szám alatt) működött. Az egy hónapig egyedül tanító Kovács mellé novemberben a balázsfalvi püspökség küldte második tanárként Iacob Mureșanut. 1838 és 1849 között itt tanított Andrei Mureșanu, a román himnusz szövegének írója is. Ötödik osztálya 1842/43-ban indult meg. További fejlődését megakadályozta, hogy Bitterman Lőrinc által tervezett és 1848-ban átadott épületét a cári hadsereg 1849–50-ben hadikórházként használta, és súlyos károkat szenvedett. Négyosztályos algimnáziumként működött egészen 1872 és 1877 közöttig, amikor nyolcosztályossá bővítették. Az 1856/57-es tanévben a latin helyett bevezették a kettős, magyar–német tannyelvet. Tankönyveiben ugyanazt a szöveget a páros oldalon magyarul, a páratlanon németül nyomtatták ki. Kovács Antal halálával, 1857-től Iacob Mureșanu töltötte be igazgatói tisztségét, aki ezzel egy időben a Gazeta de Transilvaniát is szerkesztette. 1868/69-től a német rovására fokozatosan a magyar nyelv vált uralkodóvá, majd 1875-ben, Mureșanu távozása után az új igazgató, Vargyasi Ferenc bevezette a kizárólagos magyar tannyelvet. Részben a német nyelv kikopásával, részben az ortodox gimnázium fejlődésével, részben a brassói katolikus németség nyelvcseréjével magyarázható, hogy diákjainak anyanyelvi összetétele átalakult: míg 1866/67-ben még 38 román, 33 magyar és 28 német diákja volt, addig a nyolcosztályos főgimnáziummá bővített intézmény diákságának túlnyomó részét végig a magyar diákok adták.

Az Erdélyi Római Katolikus Státus 1889-ben vette közvetlen gondozásába. 1901-ben beköltözött az Alpár Ignác által tervezett új épületbe, amelyhez 1905-től kápolna is csatlakozott. 1921–22-től koedukált intézményként működött, az alsó tagozaton külön fiú- és lány-, a felső tagozaton vegyes osztályokkal. 1928-tól ismét a brassói római katolikus egyházközség tartotta fenn. 1930–31-ben internátus létesült.

1948-ban 4-es számú Magyar Vegyes Líceum néven államosították, és esti tagozatot hoztak létre. 1960-ban önálló intézményként megszüntették, ettől kezdve három évtizedig mint az Unirea Líceum magyar tagozata működött. 1990-ben költözött vissza régi épületébe, de több mint egy évtizedig társbérletben osztozott az időközben odaköltöztetett 6-os számú Általános Iskolá-val. 1992-ben vette fel az Áprily Lajos Elméleti Líceum nevet. 2001 és 2003 között, világbanki támogatással felújították az iskolát, és ekkor az általános iskola is új épületbe költözött. 2004-ben kapott nemzeti kollégiumi („főgimnáziumi”) rangot.

Volt diákjai és tanárai

Az iskola diákja volt Irk Albert, Kenyeres Balázs, Kupcsay Felicián, Kovács Dalma, Mikó András, Orbán János Dénes, Székelyhidy Ferenc és Szemlér Ferenc, tanára Herrmann Antal (korábban diák is) és Andrei Mureșanu.

Források

• Vargyasi Ferenc: Adalékok gymnasiumunk tannyelvének történetéhez. A brassai rom. kat. főgymnasium értesitője 1878–79. tanévről. Brassó, 1879, 3–17. o.
• Jubileumi értesítő a százéves brassói főgimnáziumról. A Magyarországra szakadt brassói öregdiákok emlékkönyve. [Bp., 1938]
• 170 év a Római Katholikus Főgimnáziumtól az Áprily Lajos Főgimnáziumig. Brassó, 2007