Álvaro Siza Vieira

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Álvaro Siza Vieira

Született 1933. június 25.
Matosinhos, Norte régió
Nemzetisége portugál
Házastársa Maria Antónia Siza
Iskolái Portói Egyetem
Munkái
Jelentős épületei A Portói Egyetem Építészeti Karának új tömbje
Díjai Pritzker-díj, Művészeti Wolf-díj, RIBA aranyérem, Alvar Aalto-medál, Arany Oroszlán díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Álvaro Siza Vieira témájú médiaállományokat.

Álvaro Joaquim de Meio Siza Vieira (Matosinhos, Norte régió, 1933. június 25. –) portugál építész. Tanulmányait a Portói Egyetem Építészeti Karán folytatta. 1955-ben megalapította saját tervezői stúdióját. Egyik korai mesterműve a Leca da Palemeira-i uszoda volt 1966-ban. További kiemelkedő alkotásai a Portói Egyetem Építészeti Karának új tömbje, a Marco de Canavezes-i Santa Maria templom és a brazíliai Porto Allegre-ben található Ibere Camargo Alapítvány Múzeuma. 1988-ban Alvar Aalto-medállal, 1992-ben Pritzker-díjjal, 2001-ben Művészeti Wolf-díjjal, 2009-ben a brit királyi építész akadémia (Royal Institute of British Architects, RIBA) aranyérmével,[1] 2012-ben pedig a Velencei Építészeti Biennálé Arany Oroszlán díjával lett kitüntetve.[2]

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Designtrend: Álvaro Siza - RIBA Aranyérmes építésze 2009-ben, 2009. január 12.. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 12.)
  2. A japán pavilon kapta a 13. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé Arany Oroszlán-díját. Építészfórum (2012. augusztus 30.) (Hozzáférés: 2018. május 20.)

Kiegészítő irodalom[szerkesztés]

  • Frampton, Kenneth : Álvaro Siza - Complete Works, Phaidon Press, 2000, ISBN 0714840041 (angolul)

Külső hivatkozások[szerkesztés]