Állatkínzás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az állatkínzás a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, e bűncselekmény védi az állatokat a bántalmazástól, kínzástól.

Út a büntetőjogi védelemhez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tényállás bevezetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E bűncselekményt a 2004. évi X. törvény iktatta be a büntető törvénykönyvbe, 266/B. §-ként. A törvény ndokolása szerint Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, hogy ez szükségessé tette az állatok elleni ilyen cselekmények büntethetővé tételét. A szakasz sorszámát 2013. július 1-től 244. §-ra változtatták.

Az eredeti szöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Btk. 2013. július 1-je előtt hatályban volt szövege (266/B. §) szerint:
  • Aki
    • a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
    • b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]

  • Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.[3]
  • A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.[4]

A hatályos magyar szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Btk. 2013. július 1-je óta hatályos szövege (244. §) szerint:

Elkövetési magatartás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bűncselekmény elkövetési magatartásai a gerinces állat bántalmazása, olyan bánásmód alkalmazása, mely maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz. Az (1) bekezdés b, pontját csak állattartó követheti el: háziasított emlősállat (pl. , kutya, macska stb.) vagy egyéb veszélyes állat (tigris, óriáskígyó, skorpió) elűzése, elhagyása, kitétele. A (2) bekezdésben elkövetési magatartás, ha a vadászatot tiltott eszközzel vagy módon folytatnak, vagy a halászat tiltott eszközökkel vagy módon történik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Büntető törvénykönyv

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
  2. Btk. 266/B. § (1)
  3. Btk. 266/B. § (2)
  4. Btk. 266/B. § (3)