Áldor Adolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Áldor Adolf
SzületettAdler Adolf
1832. augusztus 18.
Gyömöre
Elhunyt1901. október 20. (69 évesen)
Nagykároly
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • sebész
  • kórházigazgató
Tisztségekórházigazgató (nem ismert – )
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1860)
SablonWikidataSegítség

Gyömörői Áldor Adolf, 1881-ig Adler[1] (Gyömöre, 1832. augusztus 18.[2]Nagykároly, 1901. október 20.)[3] sebészorvos, kórházigazgató, Gyömrei Sándor (1892–1957) gazdaságtörténész, egyetemi tanár nagyapja.

Élete[szerkesztés]

Zsidó kereskedőcsaládban született. Középiskolai tanulmányait Győrben kezdte meg, azonban betegsége miatt csak 1855 őszén érettségizett. Ezután a Pesti Királyi Tudományegyetem hallgatója lett, s 1860 novemberében orvosdoktorrá avatták. Ugyanezen évben sebészi oklevelet is szerzett, majd Nagykárolyon telepedett le, s megkezdte orvosi gyakorlatát. Hamarosan főorvossá, majd 1869-ben igazgató-főorvossá nevezték ki. A kórházi irányításának köszönhetően 1885-ben – a már 60 ággyal rendelkező kórházat – a belügyminiszter közkórházi szintre emelte. Cikkei megjelentek csaknem valamennyi magyarországi, azonkívül több bécsi orvosi szakfolyóiratban. 1859-től az Orvosi Hetilap rendes munkatársa volt. 1899. május 22-én a nagykárolyi városi kórház vezetése körül szerzett érdemeiért magyar nemességet kapott, és neki és törvényes leszármazottainak az uralkodó a „gyömörői” előnevet adományozta.

Nyughelye a nagykárolyi izraelita temetőben található. Temetését 1901. október 22-én tartották Fürth Ferenc főrabbi közreműködésével.

Családja[szerkesztés]

Felesége Rooz Lujza (1849–1931) volt, Rooz Salamon nagykárolyi birtokos lánya, akit 1864-vett nőül. Négy leány és egy fiúgyermekük született.

Gyermekei

  • Áldor Ilona (1865–?). Férje Sarkadi Adolf.
  • Áldor Sarolta (1868–?). Férje Gyömrei (Neumann) Bertalan orvos.
  • Áldor Kornélia (1870–1908). Férje Sternberg Géza orvos, a nagykárolyi közkórház igazgatója.
  • Áldor Lajos (1872–1932) orvos, egészségügyi főtanácsos. Felesége Kann Jolán (1868–?).
  • Áldor Tekla (1873–?). Férje Fisch Lajos.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Vizsgálatok a vastagbél emésztő- és felszívóképességéről
  • A szemüvegekről (1858)
  • Über Temperatur-Verháltnisse vor und nach dem Tode (1858)
  • A szemideg csúzos bántalmazása (Orvosi Hetilap. 1862)
  • Nyálkő a Wharton-féle vezetékben (Orvosi Hetilap, 1863, 1.)
  • Méhenkivüli terhesség, has-tömlőmetszés, ileus, gyógyulás (Orvosi Hetilap, 1867, 2.)
  • Adalék az ileus oktanához (Orvosi Hetilap, 1867)
  • Uj képletekről (Orvosi Hetilap, 1869)
  • A hason- és eltérő képzetű újnövedékek (homeo- et hete­roplasmata) közt álló átmeneti alakok kiváló esete (Orvosi Hetilap, 1869, 36.)
  • Jelentés a nagykárolyi közkórházban a Koch-féle tuberculinnal tett kísérletek eredményéről (Gyógyászat, 1891, 31.)
  • A vándorvese véres utón való rögzítéséről (nephropexia), eredmény­nyel operált két eset kapcsán (Gyógyászat, 1896, 16.)
  • A pellagráról. Sternberg Gézával. (Orvosi Hetilap, 1898, 25.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1881. évi 6750. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1881. év 1. oldal 15. sor.
  2. Sírkövéről készült kép. (Hozzáférés: 2021. augusztus 19.)
  3. Gyászjelentése (1901). (Hozzáférés: 2021. augusztus 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.