Ágy
Az ágy (fekvőhely, nyoszolya) egy bútordarab, amelyet általában kellemes tevékenységekre – alvásra, pihenésre, tévézésre, szexuális együttlétre, olvasásra, néha étkezésre is – használunk, de a betegágyhoz és a halálos ágyhoz már nem kapcsolhatók kellemes élmények.
A lakberendezés mellett más területeken is használatos az ágy szó. Például, puska ágy (puskaagy, tus), kavicságy, körömágy stb.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az ágyak elődje kétségtelenül a fészek, kuckó, vagy kotorék, amelyet már az állatok is kialakítanak maguknak.
Az ősember „ágya” nagyon egyszerű volt: ágakat, falevelet, szalmát helyzett halomba, és ezeken aludt. A vadászat megjelenésével a fentiekre, főleg a hidegebb éghajlatú területeken állati bőrök, szőrmék kerültek. A nedvesség, a rágcsálók, hüllők, bogarak elleni védekezésül a fekvőhelyet megemelték, barlangokban kis padkát alakítottak ki, kunyhókban földrakást készítettek, az ágy alá fahasábokat helyeztek el.
A civilizáció megjelenésével aztán kialakult az ágy ma ismert formája.
A görögök által használt kliné már bonyolult bútordarab: fából, márványból, bronzból, nemesfémből készült, festett, berakásos vagy domborműves díszítésű példányai is fennmaradtak.
A rómaiak ágytípusai:
- lectus cubicularis, kamraágy, rendes alváshoz;
- lectus discubitorius, étkezési célokra használt heverő, amelyen egyszerre akár három ember is oldalt fekve étkezhetett, a középső hely volt a rangban előkelőbb személyé;
- lectus lucubratorius, tanuláshoz;
- lectus funebris, vagy emortualis: a halotti ágy, amelyen az elhunytat a halottégető máglyára vitték. (A kereszténység megjelenésével ez eltűnt, helyét átvette a szarkofág, majd a koporsó.)
A reneszánsz az ágyak terén is mélyreható változásokat hozott, Európa-szerte elterjedetek a pazarul kidolgozott, díszítésekkel ellátott mennyezetes ágyak, amelyeket oldalról függönyözés (baldachin) zárt le, védve az alvókat a huzattól. A gótika, barokk, rokokó művészeti irányzatok stílusjegyei az ágyakon is követhetők. Az ágyak technológiailag is fejlődnek: megjelenik a furnérozás, lakkozás, nádazás, stukkózás, aranyozás, a lábak esztergályozása és az intarzia berakás.
Lassan megjelennek a féltetős ágyak, sőt, oszlop nélküli baldachinok is, melyeknél az ágy mennyezete nem oszlopokon nyugszik, hanem a szoba mennyezetéhez rögzítik, és onnan csüng alá. Ezeket a pompás ágyakat természetesen csak az arisztokrácia tagjai tudták megfizetni, a köznép jóval egyszerűbb nyoszolyákon hajtotta álomra a fejét.
A rokokó korában megjelennek a csevegésekre, pletykálkodásra, de adott esetben az intimebb együttlétre is alkalmas kanapék. Egyik változatuk, a rekamié névadója Récamier asszony, a 18. és 19. századok fordulóján élt gyönyörű bankárfeleség, akinek híres párizsi szalonjában művészek, politikusok és más közéleti személyiségek fordultak meg, és rekamién ülve beszélgettek a divatos témákról.
Természetesen nem ő volt az egyetlen szépasszony sem Franciaországban, sem Európa többi országában. Madame Dubarry, Madame Pompadour szalonjai szintén híresek voltak, és bútorzatuk is megfelelt a kor elvárásainak. Ezek az elvárások nem maradtak változatlanok, a túldíszített ágyak helyét csakhamar átvették a klasszicista stílusú fekhelyek. Nincs azonban szó a kényelem iránti igény csökkenéséről, a textilipar fejlődése újabb lehetőségeket is teremt, de megmaradnak a régóta alkalmazott anyagok is: a hímzett brokátok, selyemszatének stb.
Az ágybetétek anyaga toll, állati szőrök, vagy tengerifű. A betétek forgathatók, szellőzés céljából kitehetők az ablakba, erkélyre. Megjelennek a hengeres alakú díszpárnák, amelyek az empire stílusú fekhelyek elmaradhatatlan kellékei.
A klasszicizmust a bidermeier váltja, amelynél a fő cél nem a díszítés, hanem a használhatóság és kényelem. Végül a viszonylagos európai egységesség – amely igazából sohasem létezett, hisz az igények és stílusok országonként is eltértek – megszűnik, a kevert irányzat neve eklektika.
Igazi nagy változások majd a 20. század közepétől következnek be, amikor megjelennek a különböző műanyagok, és a bútorokat már nem egy-egy mesterember, és a köréje szerveződő kézműves műhely állítja elő, hanem rengeteg alkalmazottat foglalkoztató bútorgyárak, amelyek képesek a tömegigények kielégítésére. A különleges bútorok tervezésére tervezőirodák szakosodnak, amelyek az ágyakat és más bútorokat a belsőépítészeti tervezés részeként "álmodják" meg.
[szerkesztés] Magyar ágyak
A honfoglalás után a magyarok ágyai, kis késéssel, mindig követték az európai divatot. Néprajzi múzeumokban megfigyelhetők a nemzeti sajátosságokat is tükröző magyar parasztágyak. Erdély egyes részein (például Kalotaszegen) a népies motívumokkal díszített párnákat, takarókat magába foglaló vetett ágy még ma is része a tisztaszobának.[1]
[szerkesztés] Részei
A legtöbb ágy a következő részekből áll:
- ágykeret (ágyváz, ágyállvány) lábakkal, alatta esetleg ágyneműtartóval,
- ágyrács, amely lehet rögzített vagy állítható, esetleg motoros,
- matrac (amely lehet rugós, habszivacs, vagy ún. biomatrac),
- ágybetét, derékalj,
- ágynemű (paplan, párna, huzatok, lepedő, pokróc, takaró stb.).
Ezenkívül, típustól függően, az ágyat különböző kiegészítőkkel lehet felszerelni (ágymelegítő, egészségügyi érzékelők stb.)
[szerkesztés] Típusai
- Függőágy
- Tábori ágy (kempingágy)
- Emeletes ágy (priccs)
- Gyerekágy
- Heverő
- Futonágy
- Pamlag (kihúzható kanapé, dívány, rekamié, szófa, sezlon stb.)
- Franciaágy
- Vízágy
- Mennyezetes ágy (általában függönyözéssel – baldachinnal – is ellátva)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 42–45. o. ISBN 963-05-1286-6 Online elérés
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Baldachinos ágy, a romantikus
- Ágy Világ
- Független matrac ágy és alvás portál
- Horváth Tamás: Az ágy története
- Az ágy rövid kultúrtörténete (cograf Grafikai Stúdió)
- Földrengésbiztos ágy
- Milyen a jó ágy? – a Magyar Gyógytornászok Társasága szerint
- A jó ágy titka – az Életforma magazin szerint
- Az egészséges fekvés figyelembevételével kialakított fekhelyek (ismeretlen szerző írása)
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Képtár
-
A Freilichtmuseum Neuhausen ob Eck kiállításán látható múzeumi ágy, alatta ágytállal.
-
A francia királyné ágya Versaillesban
-
A francia trónörökös ágya Versaillesban
-
Madame Récamier a róla elnevezett ülőbútoron (Jacques-Louis David festménye, 1800)
-
A deportáltak ágyai Mauthausenben
