Ágoston György (pedagógus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ágoston György
Életrajzi adatok
Született1920. április 7.
Pécs
Elhunyt2012. szeptember 12.
(92 évesen)
Budaörs
Születési neveRitscher György
Ismeretes mint
  • egyetemi oktató
  • egyetemi oktató
HázastársKondor Edit tanár (1924-2006)
GyermekekGyörgy, Klára
IskoláiHorthy Miklós Tudományegyetem
Iskolái
KözépiskolaPiarista Gimnázium, Nagykanizsa
Felsőoktatási
intézmény
Horthy Miklós Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületnevelésfilozófia, neveléselmélet,
neveléstörténet
Tudományos fokozatakadémiai doktor
Munkahelyek
Debreceni Egyetem;
Szegedi Pedagógiai Főiskola;
Eötvös Loránd Tudományegyetem;
József Attila Tudományegyetem
tanársegéd;
oktató, igazgató;

tanszékvezető egyetemi-docens;
intézetvezető egyetemi tanár
Szakmai kitüntetések
Köztársasági Érdemérem Ezüst Fokozata (1948);
Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1956);
Népköztársasági Érdemérem Arany Fokozata (1968);
Népköztársasági Jubileumi Emlékérem (1970);
Apáczai Csere János-díj (1982)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágoston György témájú médiaállományokat.

Ágoston György (Pécs, 1920. április 7.Budaörs, 2012. szeptember 12.) magyar pedagógus, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Ritscher György néven született, katolizált, egyszerű zsidó családból.[1] Testvére volt Ágoston László (1923–1987) filozófus. Középiskoláit Nagykanizsán a piarista gimnáziumban végezte. – Felsőfokú tanulmányokat a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen és a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen folytatott; latin-francia szakos középiskolai tanári oklevelet Szegeden szerzett (1943). A piaristák szegedi Szent József internátusában nevelőtanár volt (1941–1943). Katonai munkaszolgálatra Hódmezővásárhelyre vonult be és onnan Dél-Erdélybe vitték (1943 közepe‒1944). 1945 júliusában házasságot kötött Kondor István és Rosenfeld Gabriella lányával, Ibolya Edittel.[2]

Vörös Hadsereg által elfoglalt Debrecenben nagyon aktívan kapcsolódott be az Ideiglenes Nemzetgyűlés körül szerveződött politikába. A Magyar Kommunista Párt tagja lett, és az 1945. február 2-án megalakult Pedagógusok Szabad Szakszervezete vezetői közt volt. Itt, majd később Szegeden, az iskolai államosítás gyakorlati megvalósításában jelentős szerepet vállalt. Vezetőtanárnak nevezték ki a Debreceni Egyetem egyik gyakorlógimnáziumába, a Fazekas Mihály Gimnáziumba (1945–1946). Oktatott az egyetem Középiskolai Tanárképző Intézetében is (19491952). Egyetemi doktori fokozatot (filozófia, esettanulmány, szociológia) szerzett a Debreceni Egyetemen (1948).

1949-ben került vissza Szegedre, ahol a Polgári Iskolai Tanárképző Intézetből átszervezett, 1947 őszén megnyíló Pedagógiai Főiskolán oktató, majd igazgató lett (1949–1952). A Magyar Tudományos Akadémia 1949. december 20-án befejezett szocialista államosítását követően megalakult a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB). (1951. augusztus 31. – 26/1951. sz. tvr.) A megszerveződött Bizottság eljárásának megfelelően neveléstudományból kandidátusi fokozatot szerzett. Kandidátusi disszertációját a közösségi nevelés és az úttörőmozgalom témaköréből írta, s védte meg (1952). A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető docensi feladatai mellett (1952–1959), a magyarországi pedagógiai–közoktatási életet jelentősen befolyásoló vezető egyéniség volt (1952–1956). 1957. január 18-ig – annak megszűnéséig – vezette a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Főbizottságát.

1956 első felében, júniusában komoly bírálatok érték a Pedagógiai Főbizottság munkáját, személy szerint Ágoston Györgyöt is. Hasonlóan vita volt és kritikák hangzottak el az 1956. október 1–6. között megrendezett Balatonfüredi Pedagógus Konferencia napjaiban az 1950-es évek első felének magyarországi pedagógiájáról, közoktatás-politikai sajátosságairól. A Konferencián Ágoston György nem volt jelen.

Az 1957. január 18-án megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága. A Bizottság tagjai közé került mint egyetemi pedagógiai tanszékvezető Ágoston György is. 1959-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem Neveléstudományi és Lélektani Intézetének intézetvezető egyetemi docense, ahol 1961. augusztus 1-jétől tanszékvezető egyetemi professzor lett. Az 1960-as évek elején megszervezte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) megyei szakosztályának elnökeként a szegedi Pedagógiai Nyári Egyetemet. A neveléstudományok akadémiai nagy doktora tudományos fokozatot életműve – neveléselméleti tanulmányai, munkássága – alapján kapott (1972).

1970-től a szegedi József Attila Tudományegyetemen a Pszichológiai Tanszék önálló egyetemi szervezeti egységgé vált Duró Lajos vezetésével, a továbbiakban Ágoston György az önálló Pedagógiai Tanszéken volt tanszékvezető az 1985/86-os egyetemi tanév végéig. Ám az 1987/88-as egyetemi tanévben megszervezésre került Pedagógia–Pszichológia Tanszékcsoport vezetője ismét Ágoston György lett. A szegedi József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszéke professzoraként 1990. január 1-jén ment nyugdíjba.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • A kommunista nevelés fogalma és szerepe a szocializmus építésében – Budapest, Akadémiai Kiadó, 1952. [!1953.] (Klny.)[3]
  • A közösségi nevelés és az úttörőmozgalom – Budapest, Tankönyvkiadó, 1952, 158 p. (Szocialista nevelés könyvtára 53.)
  • Az ifjúsági szervezetek munkája az iskolában – Budapest, Tankönyvkiadó, 1952, 95 p. (A szakköri munka kérdései)
  • A pedagógia általános alapjai 2. rész – Budapest, Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1956, 42 p. (Egyetemi jegyzet)
  • A nevelés elméletének programja – Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. (Klny)[4]
  • Pedagógia 1. – A nevelés elmélete 1. rész – Budapest, Tankönyvkiadó, 1959, 243 p. (Egységes egyetemi jegyzet)[5]
  • Pedagógia 2. – A nevelés elmélete 2. rész – Budapest, Tankönyvkiadó, 1964, 174 p. (társszerző: Jausz Béla, egységes egyetemi jegyzet)
  • A kommunista erkölcs tartalma és az erkölcsi nevelés feladatai – Budapest, Tankönyvkiadó, 1961, 208 p.[6]
  • A tudományos kutatómunkára nevelés lehetőségei a magyar felsőoktatási intézményekben – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1962, 37 p.
  • Iskolapolitika – nevelés – Budapest, Tankönyvkiadó, 1964, 189 p. (Pedagógiai olvasmányok középiskolai tanárjelöltek számára – egységes egyetemi jegyzet)
  • Az oktatás korszerűsítése, mint társadalmi szükséglet – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1966.[7]
  • A Langevin–Wallon tervezet – Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Ágoston György – Budapest, Tankönyvkiadó, 1966, 75 p. (A pedagógia időszerű kérdései külföldön)
  • A gyermekek eszményképeinek vizsgálata – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1969, 19–35. p. (Klny.)[8]
  • Neveléselmélet – Budapest, Tankönyvkiadó, 1970, 319 p. (Egyetemi tankönyv)[9]
  • Méréses módszerek a pedagógiában – Budapest, Tankönyvkiadó, 1971, 371 p. (Társszerzők: Nagy József és Orosz Sándor)[10]
  • Des formules de coopération gouvernement-université pour ľapplication ďun programme de recherche pédagogique – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1971.[11]
  • Beziehungen zwischen Mittelschulunterricht und Hochschulstudium in Ungarn – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1972.[12]
  • An experiment to transform the structure of secondary school education – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1974.[13]
  • Honvédelmi nevelés feladatai az iskolai oktató-nevelőmunka során – Budapest, Tankönyvkiadó, 1974, 75 p. (Egységes egyetemi jegyzet utánnyomása)
  • A pedagógia alapfogalmai és a nevelési célrendszer – Budapest, 1976, 181 p.
  • A munkára nevelés – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1980.[14]
  • Nevelés a tanórán kívül – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1981.[15]
  • Francia: 3–4. osztály: szakosított tantervű általános iskola – Budapest, Tankönyvkiadó, 1984, (183 p. (Tankönyv, a társszerzők: Borsányi József, Gyurkovics Árpád, Zsoldos Vera)[16]ISBN 963-17-7969-6
  • Az osztrák iskolaügy alakulása: 1962–1982. – Budapest, Tankönyvkiadó, 1987, 147 p. (Pedagógiai Közlemények, 7.)[17]ISBN 9631796841
  • Középiskolai fejlesztés, koncepciók, kísérletek – Szeged, József Attila Tudományegyetem Kiadó, 1989, 251 p.[18]ISBN 963-481-822-6
  • Felméri Lajos – Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1993, 110 p. (Magyar pedagógusok sorozat) – ISBN 963-7644-04-0
  • Az egyetemi tanárképzés dilemmái az 1930-as években Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – (a tudományos képzés és szakképzés kérdései az 1936-os felsőoktatási kongresszuson) – Magyar Pedagógia, 97. évf., 1997, 2. szám 137–151. o. – Hozzáférés ideje: 2011. május 10. 22:33

Szerkesztés[szerkesztés]

  • I. A. Kairov (szerk.): Pedagógia – fordította: Gallyas Ferenc – Budapest, Tankönyvkiadó, 1953, 592 p. (Egységes egyetemi tankönyv)[19]
  • Bjelinszkij válogatott pedagógiai művei – fordította: Pataki Szilveszter – Budapest, Akadémiai Kiadó, 1953, 300 p.
  • A pedagógia általános alapjai – Budapest, Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1953, 36 p. (Kézirat; összeállította: Pedagógiai Tanszék előadói munkaközössége)
  • Részletek Anton Szemjonovics Makarenko műveiből – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1961, 194 p. (szerkesztette a Pedagógiai Tanszék munkaközössége Ágoston György vezetésével)
  • A középiskolai tanárjelöltek pszichológiai és pedagógiai gyakorlatainak tapasztalatai – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1963, 43 p.[20]
  • Standardizált készségmérő tesztek – Szeged, József Attila Tudományegyetem Pedagógia Tanszék, 1973–1976.[21]
  • Permanens nevelés és pedagógusképzés – Fordította: Pordány László – Budapest, Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ, 1974–1976.[22]ISBN 963-401-033-4
  • A tanulók irányító értékelése feladatbankok segítségével – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1977, 89 p.[23]
  • A kísérleti gimnáziumi fakultatív képzés Csongrád megyei tapasztalatai – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1977, 1979.[24]ISBN 963-481-135-3
  • A Pedagógia Tanszék elvégzett és folyamatban lévő tudományos tevékenységéről – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1978.[25]
  • Útmutató a szakközépiskolai tanulók felzárkóztatásához – Budapest, Országos Pedagógiai Intézet, 1980, 144 p.[26]ISBN 963-681-117-2
  • A József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszéke által irányított egységes alapú középiskolai kísérlet dokumentumanyaga, 1978–1983 – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1983, 513 p.[24]ISBN 963-481-491-3
  • Az iskolakísérletek egyes kutatásszervezési és kutatásmódszertani kérdései; Az egységes alapú középiskola modellje – Szeged, 1983, 249 p.[27]
  • Magyar Pedagógia folyóirat[28]
  • Review of Education (Hamburg)[29]
  • Pedagógiai lexikon I–IV. – főszerkesztő: Nagy Sándor – Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976–1979.[30]ISBN 963-05-0850-8

Irodalom[szerkesztés]

  • Komlóssy Ákos: 40 éves a Pedagógiai Nyári Egyetem – Szeged, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei Szervezete, 2003, 58 p.[31]
  • Az idő vonzásában: Ágoston György 70 éves – szerkesztette: Balogh Tibor – Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990, 101 p. – ISBN 963-05-5817-3
  • Pukánszky Béla: Paradigmenwechsel oder Konsolidierung? Die Rolle György Ágoston in der Szegediner erziehungswissenschaftlichen Schule in der Jahrzehnten nach dem Zweiten Weltkrieg. In: Johanna Hopfner, András Németh, Éva Szabolcs (szerk.): Kindheit – Schule – Erziehungswissenschaft in Mitteleuropa 1948-2000. (Erziehung in Wissenschaft und Praxis; 5.) Frankfurt am Main; Berlin; Bern; New York; Paris; Wien: Peter Lang Verlag, 2009. 209-217. p.

Tudományos tisztségek (válogatás)[szerkesztés]

  • Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Főbizottság – elnök (1952–1956)
  • Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság (1957–1990?)
  • Tudományos Minősítő Bizottság Pedagógiai Albizottság (1963–1988?)
  • UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság tagja
  • UNESCO Hamburgi Pedagógiai Intézet Igazgató Tanácsának tagja, majd alelnöke (1966–1974)

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés]

Ágoston György előadást tart a Szegedi Nyári Egyetemen, 1964

Díjak[szerkesztés]

  • Köztársasági Érdemérem Ezüst Fokozata (1948)
  • Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1956)
  • Haza Szolgálatáért Érdemérem Arany Fokozata (1968)
  • Népköztársasági Érdemérem Arany Fokozata (1968)
  • Népköztársasági Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Apáczai Csere János-díj (1982)
  • Bugát Pál díj (1983)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ágoston György pedagógus. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)
  2. Házasságkötési bejegyzése a debreceni állami házassági akv. 582/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  3. Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei
  4. Tanulmányok a neveléstudomány köréből.
  5. 2. kiad. 1961; 3. kiad. 1962; 4. kiad. 1965; 5. kiad. 1966.
  6. 2. kiad. 1962; 3. kiad. 1965; 4. kiad. 1969.
  7. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 10.
  8. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae Sect. Paedagogica et Psychologica 13.
  9. 2. kiad. 1973.
  10. 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1979.
  11. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 14.
  12. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 15.
  13. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 17.
  14. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 22.
  15. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 23.
  16. 8. kiad.
  17. Első kiadása: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 26. – 1984.
  18. (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Sectio paedagogica et psychologica, ser. specifica paedagogica)
  19. 6. javított kiadás
  20. Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Paedagogica et Psychologica
  21. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Sectio Paedagogica. Ser. Specifica
  22. Közreadta: UNESCO Pedagógiai Intézet, József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont.
  23. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Sectio paedagogica et psychologica
  24. a b Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Sectio paedagogica et psychologica. Series specifica paedagogica
  25. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae 20.
  26. Szerkesztette: Ujszászi Jánosné, közreműködött: Ágoston György is; 1980-ban ugyanők kiadták az Orientáció a gimnáziumban tanári kézikönyvet.
  27. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 25. kötete – A tanulmányok előadás formájában elhangzottak a József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszéke által rendezett kari tudományos ülésen 1983. január 14., ill. a Magyar Tudományos Pszichológiai Társaság 6. Országos Tudományos Konferenciáján Budapest, 1983. március 3–5.
  28. Szerkesztőbizottsági tag, 1961–1980.
  29. Szerkesztőbizottsági tag, 1968–1974.
  30. szerkesztőbizottsági tag
  31. Komlossy Ákos szerkesztésében kiadványok jelentek meg a szegedi Pedagógiai Nyári Egyetem előadásaiból.

Források[szerkesztés]

  • Balatonfüredi Pedagógus Konferencia – 1956. október 1–6. – (rövidített jegyzőkönyv) – szerk. Szarka József, Zibolen Endre, Faragó László – Pedagógiai Tudományos Intézet, Budapest, 1957, 440 p. – Hozzáférés ideje: 2010. december 14.
  • Falus Iván: Ágoston György (1920–2012) – Neveléstudomány, 2013. február 3. – (Események. Ki kicsoda?) – Hozzáférés: 2013. február 17.
  • Golnhofer Erzsébet ‒ Szabolcs Éva: Adalékok egy neveléstudományi életúthoz: Ágoston György 1945‒1959 között ‒ In: Ünnepi tanulmányok a 60 éves Pukánszky Béla tiszteletére ‒ Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014, 67‒80. p. ‒ ISBN 978-615-5455-10-0
  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995. – Szerkesztették: Iványi Szabó Éva, Ketskeméty István, Ráczné Mojzes Katalin, Szentirmai László – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1996, 559 p. – Ágoston György lásd 81. p. – ISBN 963-482-037-9
  • Szegedi Tanárképző Főiskola: 1873–1998: Tanszéktörténet – kiad. Galambos Gábor; szerk.biz. elnök: Békési Imre – Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 1999, 615 p. – ISBN 963-9167-28-2
  • Szegedi Tanárképző Főiskola: 1873–1998: Történet: almanach – Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 1998, 577 p. – ISBN 963-9167-02-9
  • Révai Új Lexikona I. kötet – Babits Kiadó, Szekszárd, 2007 – ISBN 963-9015-17-2

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]