Ágnes
Az Ágnes [1] görög eredetű női név, a hagnosz (régebbi alakban hagiosz) szóból származik. Jelentése: szűzies, tiszta, szemérmes. Korábbi magyarázatok szerint a latin agnus („bárány”) szóból ered, ez azonban csak a hasonló hangzás és a bárány jelképes jelentése miatti vélt egyezés.[2]
Az ógörög nyelvben több név is származik a hagnosz szóból, és ezek egyik becézett alakja volt a Hagnesz. Ez a név a latinba a h betű nélkül került át, Agnes alakban írták, amit a középkorban Magyarországon Ágnesnek ejtettek.[3]
[szerkesztés] Rokon nevek
- Ági [1], az Ágnes becenevéből önállósult
- Agnéta [1]: latinos, kicsinyítőképzős változat[2]
- Baranka [1]: Az Ágnes magyar becézőjéből önállósult[4]
- Aglent [1]: az Ágnes középkori német formájából származó régi magyar név[2]
- Inez [1]: a név spanyol alakja[5]
[szerkesztés] Gyakoriság
Az Ágnes az 1440-es évek előtt a 7. leggyakoribb név volt, de a 16.-19. század között vesztett a népszerűségéből, majd a 20. század közepén ismét divatba jött. 1967-ben már a 10., a 80-as évek közepén pedig a 7. leggyakrabban adott női név.[3] Az 1990-es években is gyakori név volt.[2]
Az 1990-es években az Aglent, Agnéta, Baranka és Inez nevek szórványosan fordultak elő, az Ági név gyakoriságáról nincs adat.[2][4][5][6]
A 2000-es években az Ágnes vesztett a népszerűségéből, a 73-97. leggyakrabban adott női név lett, az Ági, Aglent, Agnéta, Baranka és Inez nevek nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között.[7]
A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években az Ágnes minden évben a 11. helyen állt, 2009-ben 95 269-en viselték ezt a nevet. Rokon nevei közül egy sem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között.[8]
[szerkesztés] Névnapok
- Ágnes, Ági, Agnéta, Aglent: január 21.[2], január 28.[2], március 6.[2], június 8.[2], november 16.[2]
- Baranka: január 21.[4]
- Inez: január 21.[5], január 28.[5], március 6.[5]
[szerkesztés] Névnapi szokások
A január 21-i emléknaphoz fűződő egyházi szokás szerint a pápa ekkor szenteli meg azokat a bárányokat, amiknek a gyapjából készítik az új püspökök beiktatására a palliumokat, azaz a fehér vállszalagokat.[3]
A népi időjóslásban azt tartották, hogyha Ágnes napja hideg, akkor a másnapi Vince biztosan enyhébb időt hoz. Egy rábaközi faluban úgy mondták: Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, had teljék a pince.[3]
Más vidékeken az Ágnes-nap a férjjövendölés napja volt, de volt olyan település is, ahol az állapotos asszonyok sós vízben mosakodtak meg, hogy a gyerekük szép és egészséges legyen.[3]
[szerkesztés] Idegen nyelvi változatai
- albán: Agnesa (ejtsd: agnesza)
- angol, dán, holland, latin, német, norvég: Agnes (ejtsd: agnesz)
- bolgár: Agnesza (Агнеса)
- cseh: Anežka (ejtsd: anyeska)
- finn: Aune
- francia: Agnès (ejtsd: anyesz)
- görög: Agni (Αγνή)
- horvát, román: Agneza
- japán: Aguneszu
- lengyel: Agnieszka (ejtsd: agnyeska)
- litván: Agnė
- olasz: Agnese (ejtsd: anyéze)
- orosz: Agnessza, Agnija (Агнесса, Агния)
- román: Agneta
- portugál: Inês (ejtsd: inés)
- spanyol: Inés (ejtsd: inesz)
- svéd: Agnes, Agneta, Agnetha
- szerb: Agnija (Агнија)
- szlovák: Agneša (ejtsd: agnesa)
[szerkesztés] Híres Ágnesek, Ágik, Aglentek, Agnéták, Barankák, Inezek
[szerkesztés] Magyarok
- Almási Ágnes világbajnok asztaliteniszező
- Babos Ágnes világbajnok kézilabdázó, edző
- Bálint Ágnes írónő (Mazsola, Futrinka utca)
- Bárfy Ágnes válogatott labdarúgó
- Dobó Ágnes Miss.World Hungary 2010
- Esterházy Ágnes színművész
- Gereben Ágnes kandidátus, tudományos főmunkatárs
- Gergely Ágnes költő, prózaíró, esszéista, műfordító
- Hankiss Ágnes pszichológus, író, politikai elemző
- Heller Ágnes filozófus
- Hornyák Ágnes kézilabdázó
- Keleti Ágnes olimpiai bajnok tornász
- Kocsis Ágnes filmrendező
- Kovács Ágnes úszóbajnok
- Kökényessy Ági színésznő
- Margitai Ágnes színművész
- Mészáros Ági színművész
- Nemes Nagy Ágnes költő
- Rapai Ágnes költő
- Rózsa Ágnes erdélyi magyar író, műfordító
- Seszták Ágnes újságíró, politológus
- Szávay Ágnes teniszező
- Szirtes Ágnes színművésznő
- Ágnes Vanilla (Frenyó Ágnes) pop-énekes
- Voith Ági színésznő
[szerkesztés] Külföldiek
- Szent Ágnes, a hit és a tisztaság vértanúja
- Franciaországi Ágnes burgundi hercegné
- Merániai Ágnes francia királyné
- Poitoui Ágnes német-római császárné
- Agnes Gonxha Bojaxhio (Teréz anya) albán misszionárius, rendalapító
- Agnes Baltsa görög operaénekes
- Agyness Deyn angol modell, énekesnő
- Agnieszka Radwanska lengyel teniszező
- Agnieszka Holland lengyel filmrendező
- Agnes Mary Frances Robinson angol költő
- Agnès Sorel francia királyi szerető
- Agnès Varda francia filmrendező
- Agnetha Fältskog svéd énekes (ABBA)
- Inês de Castro portugál királyné
- Agnese Nano olasz színésznő
[szerkesztés] Egyéb Ágnesek, Ágik, Agnéták, Aglentek, Barankák, Inezek
[szerkesztés] Az irodalomban
- Agnes Grey: Anne Brontë angol írónő regényének címe és főszereplője
- Arany János Ágnes asszony című balladájának főszereplője
- Mikszáth Kálmán: A néhai bárány című elbeszélésének főszereplője Baló Ágnes, akinek a neve és a történet között összefüggés van
- Több legenda, történet, vers és festmény született Szent Ágnes életéről, az egyik Szent Ambrus éneke Ágnes vértanúságáról, amit Babits Mihály fordított magyarra.
[szerkesztés] A képzőművészetben
- Jusepe de Ribera festménye: Szent Ágnes a börtönben
[szerkesztés] A tudományban
- agnezit: egy ásvány, melynek nevében szintén az Ágnes név rejtőzik
- Mohai Ágnes gyógyvíz, mely a Fejér megyei Mohán lévő Ágnes-forrás vize
[szerkesztés] Földrajzi névként
- Szuhabaranka, település Ukrajnában, Kárpátalján
- Baranka vár, Szuhabaranka melletti vár volt
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b c d e f A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ^ a b c d e f g h i j Ladó-Bíró, 137. old.
- ^ a b c d e Fercsik-Raátz, 39-43. old.
- ^ a b c Ladó-Bíró, 149. old.
- ^ a b c d e Ladó-Bíró, 188. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
- ↑ Nyilvántartó.hu
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- Kálmán Béla: A nevek világa
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
[szerkesztés] Források
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- (Hozzáférés: 2011. május 1.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)

