Áder János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Inlay (vitalap | szerkesztései) 2012. május 2., 20:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Áder János
Áder János 2000-ben
Áder János 2000-ben
Magyarország 5. köztársasági elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2012. május 10.
ElődKövér László (a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva)
A magyar Országgyűlés elnöke
Hivatali idő
1998. június 18. – 2002. május 14.
ElődGál Zoltán
UtódSzili Katalin
Született1959. május 9. (64 éves)
Csorna
PártFidesz
(1988 óta)
VálasztókerületFidesz országos lista
(1990–1998)
Csorna
(1998–2009)
HázastársaHerczegh Anita (1984–)
Foglalkozásjogász, politikus
Iskolái
Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Áder János témájú médiaállományokat.

Áder János (Csorna, 1959. május 9.[1] – ) magyar jogász, politikus. 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 1997 és 1998 között az Országgyűlés alelnöke, majd 2002-ig elnöke. 2002-től 2006-ig a Fidesz országgyűlési frakciójának, 2002 és 2003 között a Fidesz ügyvezető alelnökeként a párt vezetője. 2009-től európai parlamenti képviselő. 2012. április 16-án Orbán Viktor javaslatára a Fidesz-KDNP frakciószövetség államfőjelöltje lett.

Május 2-án az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta; Áder az esküt letette és május 10-én lép hivatalba.

Tanulmányai

Az általános iskolát Csornán végezte. 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1978-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban diplomázott. Egyetemi évei alatt a ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (jelenlegi nevén Bibó István Szakkollégium) tagja volt.

Jogászi pályafutása

Az egyetem elvégzése után a Budapest VI. kerületi Tanács lakáscsere osztályán dolgozott előadóként. 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetben dolgozott tudományos munkatársként. Kutatási területe az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt. Emellett ügyvédi szakvizsgát tett.

Politikai pályafutása

A Fideszbe 1989 áprilisában lépett be.[2] 1989-ben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevője. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Országos Választási Bizottság tagja. 1990-ben az országgyűlési, 1994-ben pedig az országgyűlési és az önkormányzati választáson a Fidesz kampányfőnöke.

1992-ben Fidesz Országos Választmányának elnökévé választották. 1993 és 1997, ill. 1999 és 2003 között a párt ügyvezető alelnöke.

Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni megméretésen harmadik helyen végez Budapest 24. választókörzetében, majd lemond az SZDSZ jelölt javára, pártja országos listájáról szerez mandátumot, majd 1992-ig a Fidesz-frakció helyettes vezetője. 1994-ben újra az országos listáról szerez mandátumot. Miután 1997-ben a Fidesz-frakció a KDNP-ből kivált tagokkal bővült, az Országgyűlés 4. legnagyobb frakciója lett és így őt választották az Országgyűlés egyik alelnökévé.

Az 1998-as országgyűlési választáson a második fordulóban szerzett egyéni mandátumot (csornai választókerület). Pártja választási győzelme után őt választották az Országgyűlés elnökévé. Ezt a pozícióját a ciklus végéig tartotta.

A 2002-es országgyűlési választáson a csornai választókerületben az első fordulóban megvédte mandátumát. A képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd két hónappal később átvette a Fidesz-frakció vezetését. Pokorni Zoltán akkori pártelnök lemondása után ügyvezető alelnöki rangjában vezette a pártot a Fidesz újjászervezéséig. 2003-ban egyetlen jelöltként megerősítették frakcióvezetői tisztségében, megbízatása a ciklus végéig szólt. A 2006-os országgyűlési választáson újra megnyerte a mandátumot a csornai választókerületben, az alakuló ülésen megválasztották az Országgyűlés alelnökének, a korábban felajánlott frakcióvezetői posztot nem vállalta el.

2007-ben bejelentette, hogy indulni kíván a 2009-es európai parlamenti választáson.[3] Miután a választáson mandátumot szerzett, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról; ezt követően az Európai Parlamentben politizált 2012 tavaszáig. Schmitt Pál lemondása után, 2012 április végén a Fidesz-KDNP 262 ajánlásával lett az egyetlen államfőjelölt.[4] Az Országgyűlés május 2-án az első fordulóban kétharmados támogatással, 262 szavazattal köztársasági elnökké választotta.[5] A 305 leadott szavazatból 3 volt érvénytelen, a kormánypárt 262 képviselője igennel, a szavazáson résztvevő egyetlen ellenzéki frakció, a Jobbik képviselői 40-en nemmel voksoltak. Jelen voltak még a Lehet Más a Politika képviselői is, ám ők nem szavaztak. A Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből.[6] Áder az esküt még aznap letette és május 10-én foglalhatja el hivatalát.[7] Az új államfőnek 60 napja van arra, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget és lemondjon európai parlamenti mandátumáról.[8]

Családja

Nős, felesége Herczegh Anita bíróként dolgozik. Három lány és egy fiúgyermek édesapja. Apósa Herczegh Géza volt alkotmánybíró, ill. a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája.

Jegyzetek

Commons:Category:János Áder
A Wikimédia Commons tartalmaz Áder János témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozás


Elődje:
Gál Zoltán
A magyar Országgyűlés elnöke
1998–2002
 Utódja:
Szili Katalin
Elődje:
Pokorni Zoltán
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökeA Fidesz – Magyar Polgári Szövetség logója
 Utódja:
Orbán Viktor
Elődje:
Kövér László (ideiglenes)
A Magyar Köztársaság köztársasági elnöke
2012–		A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
 Utódja:
hivatalban
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Áder_János&oldid=11641540”