Ádám (keresztnév)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michelangelo Ádámja

Az Ádám [1] bibliai férfinév, az első emberpár férfitagjának neve.[2] A név héber eredetű (אָדָם), az eredeti jelentése: ember (az emberi faj neve vált személynévvé).[2] A szó alapjelentése „vörösnek lenni”, az adam szó valamennyi sémi nyelvben egyben „embert”, „földből valót” és „vörös színűt” is jelent[2] (héber: אָדָם, arab: آدم).

Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ádám a 16.-17. században nagyon gyakori név volt, de a 19. század elejére szinte teljesen feledésbe merült.

Az újszülötteknek adott nevek körében 1967-ben is csak 64-en kapták ezt a nevet, de az 1980-as évekre a 20. legnépszerűbb férfinév lett.[3] Az 1990-es években igen gyakori név.[2][4] A 2000-es években az 5-10., a 2010-es évek elején a 6. leggyakrabban adott férfinév volt.[5]

A teljes népességre vonatkozóan az Ádám név a 2000-es években a 29-31., a 2010-es években a 28-29. leggyakrabban viselt férfinév.[6]

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idegen nyelvi változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres Ádámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentek, boldogok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Ádámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetéknévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ádám családnévként is előfordul nem csak önállóan, de származékaiban is: Ádán, Ádány, Adami, Adó, Adók.

Földrajzi névként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Somogy megyei Ádánd község nevében az Ádám honfoglalás előtti -d kicsinyítőképzős származéka rejlik.

A művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szólások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ádám látott ilyet kisinas korában: ezt a hihetetlen dolgokra mondják [3]
  • Sok az Ádám népe: mondják akkor, ha sokan összegyűltek egy helyre [3]
  • Ádámnál és Évánál kezdi: azaz nagyon messziről kezd mondani valamit [3]
  • Rokonok Ádámról, Éváról: olyan távoli rokonok, hogy az már nem is számít rokonságnak [3]

Szállóige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ádám, hol vagy? (Mózes könyvéből)

Köznyelvi kifejezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • makadámút: egy skót mérnök, J. L. MacAdam találta fel
  • ádámcsutka: más néven ádámalma, ádámbütyök, ádámcsomó, ádámcsont, ádámfalat, ádámgége, ádámgombja, ádámgörcs
  • ádámkosztüm: aki ebben jár, az meztelen
  • ádámbűz: népmesékben az idegenek szagára mondták
  • Ádám villájával eszik: evőeszköz nélkül, kézzel eszik

Jelentősége a névadásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Voltak korok, amikor a különnemű ikergyerekeknek szívesen adták az Ádám-Éva neveket.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d e f Ladó-Bíró, 24. old.
  3. ^ a b c d e f Fercsik-Raátz, 36-38. old.
  4. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  5. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
  6. Nyilvántartó.hu

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]