Ábrázoló geometria
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az ábrázoló geometria a matematikában a geometria azon - erősen alkalmazás-irányultságú - részterülete, mely a térbeli alakzatoknak a síkba való olyan leképezéseit vizsgálja, melyekre jellemző, hogy a vetületi képekből az eredeti térbeli alakzat egyértelmű módon visszaállítható, megalkotható.
Ezt különféle vetítésekkel éri el. Legelterjedtebb változatai:
- Euler-Monge-féle kétképsíkos ábrázolás,
- perspektivikus ábrázolás,
- axonometria.
 |
Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
