Ábel (Biblia)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ábel az Ószövetség és a Korán szerint Ádám és Éva második fia volt. Testvére, a földműves Káin ölte meg irigységből, mivel Isten előtt kedvesebb volt a pásztorkodással foglalkozó Ábel áldozata.[1]
A zsidó-keresztény hagyományban Ábel az ártatlan áldozat szimbólumává vált. Az Újszövetségben Jézus az első vértanúként említi Ábelt.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ábel a Bibliában
A Bibliában az Ábel szó két valóságot jelöl. Elsősorban Ádám fiát jelenti akit megölt Kain, másodsorban különböző helységek neveit jelöli meg.
[szerkesztés] Ábel nevű helység a Bibliában
Az első ilyen helység Ábel Miczraim, az a hely ahol az Izrael fiai siratták Jákobot miután meghalt.[3]

