„Influenza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
158. sor: 158. sor:
Számos gyorsteszt képes igazolni, hogy a fertőzést influenza okozza. A kimutatáshoz az orrból vesznek mintát,<ref>{{Cite web|url=https://www.cdc.gov/flu/professionals/diagnosis/table-testing-methods.htm|title=Influenza Virus Testing Methods |date=26 March 2018|publisher=Centers for Disease Control and Prevention (CDC)|access-date=30 March 2018}}</ref> így csak a tünetek megjelenése utáni negyedik napig lehetséges ezekkel diagnosztizálni, mivel utána csökken ott a vírusok száma.<ref name="cdc.gov"/>
Számos gyorsteszt képes igazolni, hogy a fertőzést influenza okozza. A kimutatáshoz az orrból vesznek mintát,<ref>{{Cite web|url=https://www.cdc.gov/flu/professionals/diagnosis/table-testing-methods.htm|title=Influenza Virus Testing Methods |date=26 March 2018|publisher=Centers for Disease Control and Prevention (CDC)|access-date=30 March 2018}}</ref> így csak a tünetek megjelenése utáni negyedik napig lehetséges ezekkel diagnosztizálni, mivel utána csökken ott a vírusok száma.<ref name="cdc.gov"/>
== Kezelés ==
== Kezelés ==
A beteg leggyakrabban magától meggyógyul; javasolt az ágynyugalom, valamint fontos a megfelelő folyadékpótlás. Javasolják a dohányzás és az alkoholos italok mellőzését. A betegnek tanácsos kerülnie várandós nők, csecsemők, idős és beteg emberek társaságát. Lázcsillapítás akkor javasolt, ha a betegség rendkívüli szenvedést okoz a betegnek; különben nem ajánlott. Erős fájdalmak esetén is adható acetaminophen (paracetamol).
A beteg leggyakrabban magától meggyógyul; javasolt az ágynyugalom, valamint fontos a megfelelő folyadékpótlás. Javasolják a dohányzás és az alkoholos italok mellőzését. A betegnek tanácsos kerülnie a társaságot, különösen a kockázati csoportba tartozók: várandós nők, csecsemők, idős, immunszuppresszáltak és beteg emberek társaságát.<ref name=CDC2010Flu>{{Cite news|url=https://www.cdc.gov/flu/treatment/caring-for-someone.htm|title=Wash your hands often and right way |date=5 January 2018|publisher=Centers for Disease Control and Prevention (CDC)|access-date=29 March 2018}}</ref><ref name=MLP2010>{{cite web |url=https://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000080.htm |title=Flu: MedlinePlus Medical Encyclopedia |publisher=U.S. National Library of Medicine |access-date=7 February 2010 |url-status=live |archive-url=https://web.archive.org/web/20100214213310/http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000080.htm |archive-date=14 February 2010 }}</ref> Lázcsillapítás akkor javasolt, ha a betegség rendkívüli szenvedést okoz a betegnek; különben nem ajánlott. Erős fájdalmak esetén is adható acetaminophen (paracetamol).<ref name=CDC2010Flu/><ref name=MLP2010/>


Az influenza kezelhető [[neuraminidáz-bénító]]kkal (''[[oszeltamivir]]'', ''[[zanamivir]]'')<ref>{{Cite web |url=http://pharmaonline.hu/gyogyszerek/cikk/a_who_visszafokozta_az_oszeltamivires_influenza_elleni_gyogyszert |title=A WHO „visszafokozta” az oszeltamivires influenza elleni gyógyszert |accessdate=2020-02-04 |date=2017-07-28 |work=pharmaonline.hu}}</ref>, valamint a csak influenzavírus A ellen hatásos [[adamantán-származékok]]kal (''[[amantadin]]'', ''[[rimantadin]]'').
Az influenza kezelhető [[neuraminidáz-bénító]]kkal (''[[oszeltamivir]]'', ''[[zanamivir]]'')<ref>{{Cite web |url=http://pharmaonline.hu/gyogyszerek/cikk/a_who_visszafokozta_az_oszeltamivires_influenza_elleni_gyogyszert |title=A WHO „visszafokozta” az oszeltamivires influenza elleni gyógyszert |accessdate=2020-02-04 |date=2017-07-28 |work=pharmaonline.hu}}</ref>, valamint a csak influenzavírus A ellen hatásos [[adamantán-származékok]]kal (''[[amantadin]]'', ''[[rimantadin]]'').
164. sor: 164. sor:
[[szalicilsav|Szalicilát]]ok (pl. [[acetilszalicilsav|aszpirin]]) nem adhatók influenzás gyermekeknek, mert a vírusfertőzés és a szalicilát együttesen súlyos (gyakran halálos) [[agy]]- és [[máj]]károsodást ([[Reye-szindróma|Reye-szindrómát]]) okozhat.
[[szalicilsav|Szalicilát]]ok (pl. [[acetilszalicilsav|aszpirin]]) nem adhatók influenzás gyermekeknek, mert a vírusfertőzés és a szalicilát együttesen súlyos (gyakran halálos) [[agy]]- és [[máj]]károsodást ([[Reye-szindróma|Reye-szindrómát]]) okozhat.


A kortikoszteroidok alkalmazását nem támasztják alá bizonyítékok. Antibiotikumok csak a felülfertőzések ellen adhatók. A vírusellenes szerek hatékonyak az első napokban; a kockázati csoport tagjai számára ezért az orvosnak fel kell írnia őket. Azok, akik különösen súlyos tüneteket tapasztalnak, kórházi kezelésre szorulnak.
A kortikoszteroidok alkalmazását nem támasztják alá bizonyítékok.<ref>{{cite journal |vauthors=Lansbury L, Rodrigo C, Leonardi-Bee J, Nguyen-Van-Tam J, Lim WS |title=Corticosteroids as adjunctive therapy in the treatment of influenza |journal=Cochrane Database of Systematic Reviews |volume=2 |pages=CD010406 |date=24 February 2019 |doi=10.1002/14651858.CD010406.pub3|pmid=30798570 |pmc=6387789 }}</ref> Antibiotikumok csak a felülfertőzések ellen adhatók. A vírusellenes szerek hatékonyak az első napokban; a kockázati csoport tagjai számára ezért az orvosnak fel kell írnia őket. Azok, akik különösen súlyos tüneteket tapasztalnak, kórházi kezelésre szorulnak.

==Megelőzés==
==Megelőzés==
Influenza megelőzésére adható neuraminidáz-bénító vagy [[védőoltás]]. A vakcina elölt teljes vírust, [[hasított vírus]]t vagy csupán felszíni antigéneket (hemagglutinint és neuraminidázt) tartalmaz, mégpedig az adott évben várható legelterjedtebb influenzavírus A és B altípusokat. A védőoltás azoknak ajánlott, akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata: időseknek, krónikus betegségben szenvedőknek és immunhiányosoknak. H1N1 influenzavírus-törzs ellen oltandók továbbá a gyermeket tervező vagy a már teherbe esett nők is.
Influenza megelőzésére adható neuraminidáz-bénító vagy [[védőoltás]]. A vakcina elölt teljes vírust, [[hasított vírus]]t vagy csupán felszíni antigéneket (hemagglutinint és neuraminidázt) tartalmaz, mégpedig az adott évben várható legelterjedtebb influenzavírus A és B altípusokat. A védőoltás azoknak ajánlott, akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata: időseknek, krónikus betegségben szenvedőknek és immunhiányosoknak. H1N1 influenzavírus-törzs ellen oltandók továbbá a gyermeket tervező vagy a már teherbe esett nők is.

A lap 2020. augusztus 1., 21:06-kori változata

Influenza
Amerikai kórház a spanyolnátha idején
Amerikai kórház a spanyolnátha idején

Szinonimákgrippe
Latinulinfluentia, grippa, febris catarrhalis epidemica
Angolulinfluenza, flu
BNO-10
BNO-9487
Leírás
Érintett szerveklégutak, tüdő, szív
Etiológiavírusfertőzés, cseppfertőzés útján
Kockázati tényezőkjárvány
Főbb tünetekláz, izomfájdalom, elesettség, száraz köhögés
Szövődményektüdőgyulladás, szívizomgyulladás
Kezeléstüneti kezelés, antivirális gyógyszerek
Megelőzésvédőoltás, antivirális gyógyszerek
OMIM614680
DiseasesDB6791
MedlinePlus000080
A Wikimédia Commons tartalmaz Influenza témájú médiaállományokat.

Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség.[1] A kórokozó influenzavírusok emlősöket és madarakat képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzés útján[1] (kis távolságra[2]), közvetlen testi érintkezéssel vagy a beteg által megérintett tárgyakkal terjed,[3][2][4] ezért a fertőzés megelőzésében a mindennapi higiénia szerepe megkerülhetetlen. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, orrfolyás, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, elesettség, később pedig száraz köhögés.[1] Különösen időseknél léphetnek fel súlyos szövődmények: tüdőgyulladás, a homloküreg gyulladása, asztma, szívműködési zavarok.[3]

A tünetek különböző súlyosságúak lehetnek.[3] A kétnapos lappangási idő után számított egy héten belül a legtöbb tünet megszűnik, de a köhögés két hétig is kitart. Gyerekekben előfordulhat hasmenés és hányás, de felnőtteknél ezek ritkák. Ezek felülfertőzéstől alakulnak ki.[5]

Az influenzavírusok négy típusa közül az A, a B és a C fertőz embereket.[6][7] Ez a D típus esetén még nem ismert, de feltehetően képes lenne rá.[7][8] A beteg a lappangási időszak kezdetétől egészen a tünetek elmúlásáig fertőz.[3] A teszteléshez köpetből, torokból, illetve orrból vesznek mintát.[6] Számos gyorsteszt érhető el, ám a fertőzés nem biztos, hogy kimutatható. A vírus RNS-ét kimutató polimeráz láncreakció megbízhatóbb.[6]

A vírus terjedését lassítja a gyakori kézmosás, és a maszk viselése.[9] A WHO a kockázati csoportok számára évenkénti oltást ajánl.[1] A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) ajánlása féléves kortól szól.[10] Az oltás három vagy négy típus ellen véd, és csak ritkán okoz komolyabb problémát. A vírus gyors mutálódása miatt évenként új oltóanyagot kell készíteni.[1] Az antivirális szereket kipróbálták,[1] de nem segítették a gyógyulást se csak máskülönben egészséges,[11] se egyébként is beteg fertőzötteknél.[11][12]

Minden évben megindul az influenza. Évente világszerte 3-5 millió esetben okoz súlyos betegséget, és 290 000-650 000 beteg bele is hal.[1][13] Az oltatlan gyerekek 20%-a, az oltatlan felnőttek 10%-a megfertőződik.[14] A mérsékelt és a hideg égövben jellemzően a téli időszakban jelentkezik; a trópusokon is előfordul, ott egész évben.[1] A legtöbb halott kisgyerek, idős, vagy krónikus beteg.[1] Ritkán okoz pandémiát;[6] a 20. században három influenzapandémia ismeretes: a spanyolinfluenza 1918 (17–100 millió halál); az ázsiai influenza 1957-ben (két millió halál); és a Hong Kong influenza 1968-ban (millió halál).[15][16][17] A WHO 2009-ben az új influenza A/H1N1 terjedését pandémiává nyilvánította.[18] Nemcsak az emberre veszélyes, hanem más fajokra is, mint disznókra, lovakra és madarakra.[19]

Kórokozói

Az influenzavírus szerkezete
Az antigen shift elve: két vírus létrehoz egy újat

Az influenzát az ortomixovírusok (Orthomyxoviridae) családjába tartozó influenzavírus A, influenzavírus B és influenzavírus C okozzák.[20] Az influenzavírusok genomja nyolc szegmens negatív egyszálú RNS-ből áll.

A vírust lipidtartalmú burok (envelope) veszi körül. Ebből a burokból nyúlnak ki a neuraminidáz és a hemagglutinin glikoproteinek.

A gazdaszervezet immunrendszere a neuraminidáz (NA) és a hemagglutinin (HA) alapján tudja felismerni a kórokozót. E glikoproteineknek azonban több altípusuk is létezik: influenzavírus A hemagglutininjéből eddig 16 altípust (H1-H16), neuraminidázából pedig kilencet (N1-N9) írtak le.

A felszíni glikoproteinek antigenitása gyakran megváltozik (tehát az immunrendszer „többé nem ismeri fel”), s ez az alapja az influenzajárványoknak. E változásnak két módját ismerjük:

  • Antigen drift: pontmutációk következtében a glikoproteinek egy-egy aminosava változik meg
  • Antigen shift: akkor következhet be, ha egyazon sejtet többféle vírus is megfertőz. Ilyenkor genetikai rekombináció jön létre, tehát a két vírusgenom elegyéből új változatok alakulnak ki. A rekombináció alapja, hogy a vírusgenom több különálló RNS-szegmensből áll, melyek tehát könnyedén „összekeveredhetnek egymással”. Az antigen shift jelenségét csak az A típusú influenzavírusok esetében figyelték meg.

Az influenzavírus-törzsek jelölésére speciális kódot használnak, mely a vírus típusát (A, B, C) és HA/NA antigenitását (pl. H3N2) valamint a gazdaszervezetet (pl. disznó), a földrajzi eredetet és egy törzsszámot tartalmaz. Pl. A/Brisbane/10/2007 (H3N2), B/Florida/4/2006. Az influenza D típusát 2016-ban fedezték fel,[21][22][23][24][25][26][27] de kiderült, hogy már 2011-ben izolálták.[8]

Csak távolról rokonok a humán parainfluenza vírusokkal, melyek a paramyxovírus családba tartozó RNS-vírusok. Ezek szintén légúti betegséget okoznak, a kruppot, melynek tünetei felnőtteknél az influenzához hasonlíthatnak.[28] but can also cause a disease similar to influenza in adults.[29]

Influenzavírus A

Az A típusú influenzavírus az emberen kívül más emlősök és madarak között is elterjedt kórokozó. Természetes gazdái vad vízimadarak, ahol a vírusnak számos változata megtalálható.[30] Ez okozza a legnagyobb (akár világméretű) járványokat és a legsúlyosabb betegségeket:[30] antigen shift révén ugyanis gyakran alakulnak ki újabb változatok, melyek ellen a gazdaszervezetek még nem védettek. Az emberre a baromfiról ugrik rá.

Jelenleg a legelterjedtebb emberi kórokozók a H1N1 és a H3N2 altípusú A-vírusok. Eddig a következőket találták meg emberben:

  • H1N1, a spanyolnátha kórokozója 1918-ben, illetve a sertésinfluenza okozója 2009-ben
  • H2N2, az ázsiai influenza kórokozója 1957-ben
  • H3N2, ami a Hong Kong influenzát okozta 1968-ban
  • H5N1, a 2004-es madárinfluenza vírusa[31][32]
  • H7N7, szokatlan fertőzési potenciállal az állatok körében[33]
  • H1N2, madarakban, emberben és sertésben is előfordul
  • H9N2
  • H7N2
  • H7N3
  • H10N7
  • H7N9, melyről 2018-ban úgy találták, hogy az A típusú influenzák közül ennek a legnagyobb a pandémiás potenciálja[34]
  • H6N1, csak egy embernél találták meg, aki utána meggyógyult[35]

Influenzavírus B

A B típusú influenza ritkább, mint az A típus, és főként embereket fertőz.[36] Csak a vadászgörényről[37] és a fókákról[38] ismert még, hogy fogékonyak erre a vírusra. Mutációs rátája 2-3-sor lassabb, mint az A típusé,[39] így csak egy szerotípusa van.[36] A fertőzésen már korán átesnek az emberek, amely egy időre immunissá teszi őket.[40] Mindez elég arra, hogy ne okozhasson pandémiát.[41]

Influenzavírus C és D

A C típusú influenza leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe megbetegedést okozva.[42][43] Érinthet kutyákat és sertéseket is. Következménye néha komolyabb megbetegedés és helyi járványok.[44][45] Ritkább, mint az előző kettő.

A D típusú influenza sertések és szarvasmarhák között terjed. Eddig nem mutatták ki emberben, de megvan benne a potenciál az ember fertőzésére.[8]

Szerkezet, tulajdonságok és altípus nevezéktan

Az A, B, C és D vírusok szerkezete nagyon hasonló.[8][46][47] A vírusrészecske (virion) 80–120 nanométer átmérőjű, és a kisebbek ellipszoid alakúak. Hossza változó, vannak hosszú, fonalszerű virionok is, hosszuk akár a mikrométer tízszerese is lehet. Változatos formájuk dacára szerkezetük hasonló. Burkuk hemagglutinint és neuraminidázt tartalmaz, melyek egy központi magot vesznek körül. A mag az RNS-ből, illetve az azt védő és csomagoló fehérjékből áll. A legtöbb virionban az RNS egyszálú, de vannak kétszálú RNS-t tartalmazók is. Az RNS az eukaritóták kromoszómáihoz hasonlóan szegmensekből áll, melyek száma hét-nyolc. Ha az RNS egyszálú, akkor negatív értelmű. Egy szegmens egy-két fehérjét kódol.[48] Az influenza-A 11 fehérjéje: hemagglutinin (HA), neuraminidáz (NA), nukleoprotein (NP), M1 (mátrix 1 protein), M2, NS1 (nem szerkezeti protein 1), NS2 (más néven NEP, nukleáris export protein), PA, PB1 (polimerázbázis 1), PB1-F2 és PB2.[49]

A hemagglutinin (HA) és a neuraminidáz (NA) két nagy glükoprotein, melyek a vírus külső burkának részei. A hemagglutinin egy lektin, ami segít a vírusnak a célsejthez kapcsolódni és az örökítőanyagát bejuttatni, míg a neuraminidáz az új virionoknak segít a sejtből kijutni, kiszabadítva az őket borító cukormázból.[50] Ezért a gyógyszerek ezeket célozzák. Továbbá antigénként működnek, melyek ellen antitestek termelődnek. Az influenza A osztályozását a hemagglutinin (HA) és a neuraminidáz alapján végzik. A szerotípusban H jelöli a hemagglutinint, és N a neuraminidázt.[51] A számok azt jelzik, hogy az adott fehérjét hányadikként írták le. 18 H és 11 N típust írtak le; ezek közül nem mindegyik kombináció fordul elő. Emberben a H 1, 2 és 3, illetve N 1 és 2 típusok gyakoriak.[52][53] Ezek kombinációjából áll össze a szerotípus, például H5N1.[51]

Patogenezis

Az influenzavírus életciklusa a fertőzött sejtben

Magyarországon a járványveszélyes időszak október elejétől április végéig tart.

A vírusoknak élő sejtre van szükségük a szaporodáshoz.[54] Az influenza szaporodása több lépésből áll: A fertőző váladék (pl. köhögéskor aeroszolként) bejut a gazdaszervezet légútjaiba. Először a vírusnak a sejthez kell kapcsolódnia, és bejuttatnia örökítőanyagát a sejtbe egy olyan helyre, ahol új másolatok készülhetnek róla és az általa kódolt fehérjékről. Ezekből az elemekből aztán a sejt összeállítja a vírusokat, majd az új vírusok elhagyják a sejtet, ami haláláig folytathatja a vírusok termelését.[48]

Az influenza vírusa a hemagglutininnel kapcsolódik az epithélium sejtjeinek felszínének szialinsav cukraihoz. Emlősökben a légutakban (orr, torok, tüdő), madarakban a belekben telepszik meg.[55] Miután egy proteáz lebontja a hemagglutinint, a vírus endocitózissal a sejtbe jut.[56]

A vírus sejten belüli működése nem ismert részletesen. Annyit tudunk, hogy a virionok a mikrotubulusok központját közelítik meg, kapcsolatba lépnek a savas endoszómákkal, végül belépnek a cél endoszómába a genom kiadására.[57]

Az endoszómában levő savas közeg hatására a hemagglutinin a vaukólum hártyjához tapad. Ezután az M2 ioncsatorna protonokat enged át, ami savassá teszi a vírus magját.[48] A mag felbomlik, a vírus RNS-e és az azt támasztó fehérjék kiszabadulnak a sejtplazmába.[58] Az amantadin blokkolja az M2 ioncsatornát, ezzel megelőzve a fertőzést.[59]

A mag fehérjéi és a vRNS által alkotott komplex a sejtmagba transzportálódik, ahol az RNS-függő RNS-polimeráz megkezdi a szál átírását pozitív értelmű vRNS-sé.[60] A pozitív értelmű vRNS maradhat a magban, vagy kijuthat a sejt plazmájába. A fehérjék egy részét a Golgi-készülék kiteszi a sejthártyára, így a hemagglutininből és a neuraminidázból is jut oda. A többi termék visszajut a sejtmagba, ahol részt vesz az újabb vírusrészecskék összeállításában. Egyes vírusfehérjék további feladatokat is elvégeznek, mint a sejt mRNS-ének lebontása és a kibocsátott nukleotidok felhasználása vRNS szintéziséhez, ezáltal akadályozva a gazdasejt mRNS-ének fordítását.[61]

A vírus alkatrészei: a negatív értelmű RNS, az RNS-függő RNS-polimeráz, és a többi vírusfehérje összeáll virionná. A magfehérjék becsomagolják az RNS-t, a hemagglutininből és a neuraminidáz elkezd burokká összeállni a sejthártyához tapadva, ide belép a becsomagolt vRNS, miután elhagyta a sejtmagot. Ezután zárul a burok, az új vírus magával viszi a sejthártya egy részét.[62] A kilépéshez a neuraminidáz elbontja a sejt szialinsav maradványait.[55] Miután az új vírusok kiszabadultak, a sejt elpusztul.

Hibajavító enzimek hiányában az RNS-függő RNS-polimeráz körülbelül 10 ezer nukleotidonként hibázik; ez nagyjából a vírus genomjának hossza. Így az új vírusok többsége tartalmaz legalább egy mutáció; emiatt a felszíni fehérjék is előbb-utóbb változni kezdenek. Ezt nevezik az antigének sodródásának.[63] Ha egyszerre több vírus van jelen, akkor a genetikai állományuk össze is keveredhet. Ezt a jelenséget az antigének eltolódásának nevezik, ami hirtelen változást eredményez. Ez lehetővé teszi az alkalmazkodást új gazdafajokhoz, illetve az immunitás kijátszását.[51] Ez különösen a pandémiák alatt válik fontossá. Több vírus fertőzése esetén előfordulhat homológ rekombináció is, amikor nem teljes szálak keverednek, hanem másolás közben az enzim az egyik homológ szálról átvált egy másikra. Ez tovább növeli a rekombinációt.[64][65]

Tünetek

Az influenza tünetei,[66][67] melyek közül a láz és a köhögés a leggyakoribb[68]

A fertőzések 33%-a tünetmentesen zajlik le.[69][70]

A betegség tünetei a fertőződést követően 1–3 nappal hirtelen kezdődnek: láz (38 - 39 °C), hidegrázás, elesettség, étvágytalanság, izomfájdalom, fejfájás, szédülés.[71] Később torokfájás és száraz köhögés is megjelenik. Előfordul fejfájás, fülfájás, rekedtség; irritált, könnyező szemek, vérömleny, orrfolyás és orrdugulás. Sok beteg napokra ágynak esik a testszerte kialakuló fájdalom miatt, mely a háton és a végtagokban a legerősebb.[72] Gyerekeknél lehetnek emésztőszervi tünetek is, mint hasfájás, hasmenés, hányás.[73][74] B típusú influenza esetén ezek súlyosak is lehetnek.[75] A láz 1–5 nap alatt megszűnik, majd napok–hetek múlva a többi tünet is elmúlik.

Szövődményként előfordulhat felső és alsó légúti gyulladás, tüdőgyulladás (mely időseknél és immunhiányos állapotúaknál gyakran halálos) és szívizomgyulladás (ez szintén halálhoz vezethet). A 2009-es pandémiát okozó H1N1 influenzavírus-törzs különösen veszélyezteti a terhes nőket: több, egyébként egészséges kismamának okozott halálos tüdőgyulladást.

Influenzában csökken a légutak védekezőképessége más kórokozókkal szemben, így gyakran lépnek fel egyidejűleg bakteriális fertőzések is (pl. Streptococcus, Staphylococcus, Haemophilus influenzae).

Nehéz elkülöníteni az influenza és a megfázás tüneteit, különösen kezdeti szakaszban.[76] Az influenza tünetei utalnak a megfázás mellett tüdőgyulladásra, kifáradásra, testszerte észlelhető fájdalomra, fejfájásra. Habár általában felnőtteknél nem fordulnak elő gyomor-bélrendszeri tünetek,[68] egyes szerotípusok, mint a H5N1 madárinfluenza, felnőtteknél is kiváltották őket.[77]

A láz és a köhögés jó előrejelző. Ehhez hozzávéve a 38 °C fölötti lázat a bizonyosság megnő.[78] Döntésanalízist használó tanulmányok[79][80] szerint helyi járvány esetén az átfertőzöttség meghaladja a 70%-ot.[80] Ha nincs járvány, akkor az influenzaszezon alatt az idősek 15%-án végigmegy.[80]

Az Amerikai Egyesült Államokban a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) fenntartja tesztek napi frissítésű adatbázisát.[81] A CDC szerint a gyorstesztek érzékenysége 50–75%, specifikussága 90–95%, ha víruskultúrával hasonlítjuk össze.[82]

Az influenza alkalmanként súlyos betegséget is okozhat tüdőgyulladással, ahol az elsődlegesen vírusos tüdőgyulladást bakteriális tüdőgyulladás fertőzheti felül.[83][84] Ennek nyilvánvaló tünete a légzési nehézség. Ha egy gyerek vagy egy felnőtt először jobban lesz, majd felmegy a láza, az is figyelmeztető tünet, ami bakteriális tüdőgyulladásra utal.[85]

Az influenza időnként szokatlan tünetekkel jelentkezik, mint zavartság időseknél vagy szepszisszerű tünetekkel fiataloknál.[86]

Vészhelyzetet jeleznek ezek a tünetek:

  • Légzési nehézség
  • Mellkasi fájdalmak
  • Zavartság
  • Extrém hányás
  • Visszaesés erős köhögéssel és magas lázzal
  • Cianózis
  • Magas láz kiütéssel
  • Képtelenség ivásra
  • Kiszáradás, például csecsemőknél a szokásosnál kevésbé nedves pelenkák[87] és könnyek hiánya síráskor
  • Nem marad meg a folyadék a betegben

Terjedés

A beteg egy köhintéssel több, mint fél millió vírust juttat a környezetébe.[88] Egyébként egészséges felnőtteknél a fertőzőképesség a fertőzés utáni fél-egy napon meredeken emelkedik, a második napon éri el a csúcsot. Ezután lassan csökkenni kezd, de öt napig az átlag környékén marad; a teljes fertőzőképes szakasz akár kilenc napig is tarthat.[69] Kísérleti fertőzésekben, ha vannak tünetek is, akkor a fertőzőképesség alakulása és a tünetek erőssége hasonló mintát követ, de a fertőzőképesség egy nappal megelőzi a tüneteket.[69] Gyerekek a tünetek megjelenése előtt egy nappal már fertőznek, és két hétig is fertőzőek maradnak.[89] Immunszuppresszió esetén a fertőzőképesség akár két hétnél tovább is fennáll.[90]

A terjedés többnyire a következő három módon történik: közvetlenül, levegőn át vagy mosatlan kézzel.[91][92] Közvetlen úton a beteg nyálkája a másik személy szemébe, szájába vagy orrába jut. Levegőn át, amikor a személy belélegzi azt a levegőt, amiben a vírusrészecskék vannak. Mosatlan kézzel, amikor a személy vagy a beteget, vagy az általa megfogott tárgyakat érinti, és utána nem mos kezet, mielőtt a szeméhez, szájához vagy orrához nyúlna. Ez a három mód jellemző a cseppfertőzéssel terjedő betegségekre. Relatív fontosságuk nem ismert.[2] A levegőbe kiköhögött cseppek mérete 0,5 - 5 μm; és egyetlen csepp annyi viriont tartalmaz, amennyi képes fertőzést okozni.[91] Egy köhintésben úgy 40 000 csepp van,[93] viszont ezek legtöbbje nagy, és nem jut messzire.[91] A terjedésre hat a levegő páratartalma és az ultraibolya sugárzás; télen mindkettő alacsony, ami kedvez az influenzának,[91] így az akár egy órán át is fertőzőképes marad a levegőben.[94]

Az influenza képes terjedni pénzzel,[95] jegyzetpapírral, ajtókilincsekkel, villanykapcsolókkal és más háztartási eszközökkel.[72] A vírus túlélési ideje függ a felszín anyagától: kemény, nem porózus felszíneken, mint fém és műanyagok egy-két nap, száraz papíron tíz-tizenöt perc, bőrön öt perc.[96] A nyálka segít a vírusok túlélésében, így papíron akár 17 napig is fertőzőképesek maradhatnak.[91][95] A madárinfluenza fagyasztva meghatározatlan ideig eltartható.[97] A hőt kevésbé bírja, legalább 60 perces melegen tartás 56 °C-on inaktívvá teszi. Hasonlóan a túl savas környezetet sem bírja, 2 pH-n alul elpusztul.[97]

Fiziológia

Elméletek szerint az egyik mechanizmus az adrenokortikotrop hormon gátlása, ami alacsony kortizolszintet idéz elő.[98] A genetikai anyag tanulmányozása segít előre jelezni, mennyire képes az adott altípus fertőzni az embert, illetve milyen erős betegséget okozhat.[45][99]

Például a sejtbe való belépést a hemagglutinin proteolízise teszi lehetővé, melyet a sejtben levő proteázok idéznek elő.[56] Ha erre csak azok a proteázok képesek, melyek csak a torokban és a tüdőben találhatók meg, akkor a vírus csak ezeket a szöveteket fertőzheti meg. Ezzel szemben az erős altípusok, mint a H5N1 hemagglutininjét többféle proteáz képes bontani, így az több szervet is elér a testben.[99]

Szintén a hemagglutinin határozza meg, hogy a vírus mely fajokat képes fertőzni, és hogy emberben a légző szervrendszeren belül mely szövetek érzékenyek rá.[100] Az inkább a felső légutakat (orr, száj, torok) elérő altípusok könnyebben terjednek, viszont nem okoznak súlyos megbetegedést.[101] Ellenben a halálosabb altípusok, mint a H5N1 inkább az alsó légutakat támadják, azonban kevésbé képesek terjedni.[102] Így például a H5N1 influenza is nehezen terjed köhögéssel.[103][104]

Az általános tüneteket, mint láz, fejfájás, elesettség a citokinek és kemokinek megnövekedett mennyisége okozza, melyeket az influenza által megtámadott sejtek termelnek. Szemben a náthával az influenza károsítja a szöveteket, így a tüneteket nem lehet csak a gyulladásnak tulajdonítani. Ez az erős immunválasz akár citokinvihart is kiválthat, ami a beteg életébe kerülhet. Ezzel magyarázzák a spanyolnátha és a H5N1 madárinfluenza által okozott haláleseteket. Egy másik magyarázat szerint a citokinvihart a vírusok gyors szaporodása eredményezi, és nem az immunválasz. Az influenza miatt gyakoribbá válik a programozott sejthalál.

Felismerés

Számos gyorsteszt képes igazolni, hogy a fertőzést influenza okozza. A kimutatáshoz az orrból vesznek mintát,[105] így csak a tünetek megjelenése utáni negyedik napig lehetséges ezekkel diagnosztizálni, mivel utána csökken ott a vírusok száma.[86]

Kezelés

A beteg leggyakrabban magától meggyógyul; javasolt az ágynyugalom, valamint fontos a megfelelő folyadékpótlás. Javasolják a dohányzás és az alkoholos italok mellőzését. A betegnek tanácsos kerülnie a társaságot, különösen a kockázati csoportba tartozók: várandós nők, csecsemők, idős, immunszuppresszáltak és beteg emberek társaságát.[106][107] Lázcsillapítás akkor javasolt, ha a betegség rendkívüli szenvedést okoz a betegnek; különben nem ajánlott. Erős fájdalmak esetén is adható acetaminophen (paracetamol).[106][107]

Az influenza kezelhető neuraminidáz-bénítókkal (oszeltamivir, zanamivir)[108], valamint a csak influenzavírus A ellen hatásos adamantán-származékokkal (amantadin, rimantadin).

Szalicilátok (pl. aszpirin) nem adhatók influenzás gyermekeknek, mert a vírusfertőzés és a szalicilát együttesen súlyos (gyakran halálos) agy- és májkárosodást (Reye-szindrómát) okozhat.

A kortikoszteroidok alkalmazását nem támasztják alá bizonyítékok.[109] Antibiotikumok csak a felülfertőzések ellen adhatók. A vírusellenes szerek hatékonyak az első napokban; a kockázati csoport tagjai számára ezért az orvosnak fel kell írnia őket. Azok, akik különösen súlyos tüneteket tapasztalnak, kórházi kezelésre szorulnak.

Megelőzés

Influenza megelőzésére adható neuraminidáz-bénító vagy védőoltás. A vakcina elölt teljes vírust, hasított vírust vagy csupán felszíni antigéneket (hemagglutinint és neuraminidázt) tartalmaz, mégpedig az adott évben várható legelterjedtebb influenzavírus A és B altípusokat. A védőoltás azoknak ajánlott, akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata: időseknek, krónikus betegségben szenvedőknek és immunhiányosoknak. H1N1 influenzavírus-törzs ellen oltandók továbbá a gyermeket tervező vagy a már teherbe esett nők is.

lásd még: Influenza elleni védőoltás

Az influenzás megbetegedésének esélye különböző praktikák betartásával is csökkenthető. Ilyen például a probiotikus ételek fogyasztása, a szabadtéri tartózkodás és párásítás, a megfelelő alvás, a beteg emberek viszonylagos elkerülése.[110]

Immunitás

Az immunrendszer a hemagglutinin és neuraminidáz glikoproteineket ismeri fel antigénként, ellenük antitestek termelődnek. A hemagglutinin elleni antitestek csökkentik a fertőzés valószínűségét (neutralizáló ellenanyagok), a neuraminidáz-ellenes ellenanyagok pedig a betegség súlyosságát és a beteg fertőzőképességét csökkentik.

Antigen drift esetén a megváltozott antigenitású vírus képes lehet megbetegíteni a korábbi változat ellen védett egyedet, de a betegség lefolyása enyhébb. Antigen shift során viszont olyan új vírustörzsek keletkezhetnek, melyek ellen a szervezet védtelen.

A fertőzött sejtek elpusztításában citotoxikus T-limfociták vesznek részt.

Pandémiák

A világméretű járványokat pandémiáknak nevezzük. Antigen shift révén az influenzavírus A gyakran idéz elő pandémiát. A legutóbbiak:

2009-es pandémia

Influenzavírus Avírus

2009-ben egy új H1N1 vírus jelent meg, amely részben házisertés- (kis részben madár-) és részben emberi A-vírusból származik. Szerkezetében különbözik az eddigi H1N1 vírusoktól. Az emberek nagy része – a 65 éven felüliek egy részének kivételével – még nem találkozott ezzel a vírussal, ezért fogékony a fertőzésre. Így világméretű járvány – ún. pandémia – alakult ki. Az influenza tünetei sokban megegyeznek a nátha tüneteivel, de a betegség súlyosabb lefolyású. Általában magas lázzal jár, fejfájás, izomfájdalmak, száraz köhögés, levertség és gyöngeség jellemzi. A torokfájás ritka, és csak az esetek 30–50%-ában jelenik meg orrfolyás, orrdugulás. Szövődményei főleg várandós nőkben, kisgyermekekben, idősekben és krónikus betegségben szenvedőkben veszélyesek. Ezek között leggyakoribb a különböző baktériumok okozta tüdőgyulladás, mely antibiotikumokkal kezelhető. Ritkán az influenza első tünete a vírus által okozott vérzéses tüdőgyulladás lehet, amelynek halálozása nagyon magas. Az influenza kezelésére léteznek gyógyszerek, az ún. antivirális szerek csoportjába tartozók, ezek a tünetek enyhítésére, a betegség időtartamának lerövidítésére alkalmasak, de csak a megbetegedés első 1-2 napján elkezdve hatásosak.

Jelentős előfordulások

  • A H7N9 influenza 2013-ban, majd több hullámban 2016 októberében az ötödik járványa .A halálozás aránya kb. 40% volt. Az esetek élő madárpiachoz kapcsolódtak.
  • A H6N1 influenza, mely csak egy taiwani nőt fertőzőtt meg.

Kapcsolódó BNO-kódok (BNO-10)

  • J1000 Influenza tüdőgyulladással, influenzavírus identifikált
  • J1001 Influenza tüdőgyulladással, H1N1 influenzavírus identifikált
  • J1010 Influenza egyéb légúti tünetekkel, influenzavírus identifikált
  • J1011 Influenza egyéb légúti tünetekkel, H1N1 influenzavírus identifikált
  • J1080 Influenza egyéb tünetekkel, influenzavírus identifikált
  • J1081 Influenza egyéb tünetekkel, H1N1 influenzavírus identifikált
  • J1100 Influenza tüdőgyulladással, vírus nem identifikált
  • J1110 Influenza egyéb légúti tünetekkel, vírus nem identifikált
  • J1180 Influenza egyéb tünetekkel, vírus nem identifikált
  • Z2510 Influenza elleni immunisatióra szoruló személy

Jegyzetek

  1. a b c d e f g h i Influenza (Seasonal). World Health Organization (WHO) , 2018. november 6. [2019. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  2. a b c (2007. április 1.) „Transmission of influenza A in human beings”. Lancet Infect Dis 7 (4), 257–65. o. DOI:10.1016/S1473-3099(07)70029-4. PMID 17376383.  
  3. a b c d Key Facts About Influenza (Flu). Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2014. szeptember 9. [2014. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  4. (2005. október 1.) „Influenza in children”. Paediatr Child Health 10 (8), 485–7. o. DOI:10.1093/pch/10.8.485. PMID 19668662.  
  5. Burton's microbiology for the health sciences, 9th, Philadelphia: Wolters Kluwer Health/Lippincott Williams & Wilkins, 314. o. (2011. március 29.). ISBN 978-1-60547-673-5 
  6. a b c d Chapter 187: Influenza, Harrison's principles of internal medicine, 18th, New York: McGraw-Hill (2012). ISBN 978-0-07-174889-6 
  7. a b Types of Influenza Viruses Seasonal Influenza (Flu). Centers for Disease Control and Prevention (CDC) , 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  8. a b c d (2017. augusztus 25.) „Novel Influenza D virus: Epidemiology, pathology, evolution and biological characteristics”. Virulence 8 (8), 1580–91. o. DOI:10.1080/21505594.2017.1365216. PMID 28812422.  
  9. (2011. július 1.) „Physical interventions to interrupt or reduce the spread of respiratory viruses”. Cochrane Database Syst Rev (7), CD006207. o. DOI:10.1002/14651858.CD006207.pub4. PMID 21735402.  
  10. (2019) „Prevention and Control of Seasonal Influenza with Vaccines: Recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices – United States, 2019–20 Influenza Season”. MMWR Recomm Rep 68 (3), 1–21. o. DOI:10.15585/mmwr.rr6803a1. PMID 31441906.   Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  11. a b (2013) „The value of neuraminidase inhibitors for the prevention and treatment of seasonal influenza: a systematic review of systematic reviews”. PLOS One 8 (4), e60348. o. DOI:10.1371/journal.pone.0060348. PMID 23565231.  
  12. (2013. április 1.) „Effectiveness of oseltamivir in adults: a meta-analysis of published and unpublished clinical trials”. Family Practice 30 (2), 125–33. o. DOI:10.1093/fampra/cms059. PMID 22997224.  
  13. (14 December 2017). "Up to 650 000 people die of respiratory diseases linked to seasonal flu each year". Sajtóközlemény.
  14. (2018. május 1.) „Estimating the annual attack rate of seasonal influenza among unvaccinated individuals: A systematic review and meta-analysis”. Vaccine 36 (23), 3199–207. o. DOI:10.1016/j.vaccine.2018.04.063. PMID 29716771.  
  15. (2018. december 1.) „Reassessing the Global Mortality Burden of the 1918 Influenza Pandemic.”. American Journal of Epidemiology 187 (12), 2561–67. o. DOI:10.1093/aje/kwy191. PMID 30202996.  
  16. (2005. december 1.) „Ten things you need to know about pandemic influenza (update of 14 October 2005)”. Wkly Epidemiol Rec. 80 (49–50), 428–31. o. PMID 16372665.  
  17. (2020. január 1.) „H1N1 Influenza (Swine Flu)”. StatPearls. PMID 30020613.  
  18. Chan, Margaret: World now at the start of 2009 influenza pandemic. World Health Organization (WHO), 2009. június 11. [2009. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
  19. Oxford textbook of zoonoses : biology, clinical practice, and public health control, 2., Oxford u.a.: Oxford Univ. Press, 332. o. (2011). ISBN 978-0-19-857002-8 
  20. szerk.: Kawaoka Y: Influenza Virology: Current Topics. Caister Academic Press (2006). ISBN 978-1-904455-06-6 
  21. (2014) „Characterization of a novel influenza virus in cattle and swine: proposal for a new genus in the Orthomyxoviridae family”. mBio 5 (2), e00031–14. o. DOI:10.1128/mBio.00031-14. PMID 24595369.  
  22. (2015) „Cocirculation of two distinct genetic and antigenic lineages of proposed influenza D virus in cattle”. J Virol 89 (2), 1036–42. o. DOI:10.1128/JVI.02718-14. PMID 25355894.  
  23. (2015) „Influenza D virus in cattle, France, 2011–2014”. Emerg Infect Dis 21 (2), 368–71. o. DOI:10.3201/eid2102.141449. PMID 25628038.  
  24. (2016) „An open receptor-binding cavity of hemagglutinin-esterase-fusion glycoprotein from newly-identified Influenza D Virus: Basis for its broad cell tropism”. PLOS Pathog 12 (1), e1005411. o. DOI:10.1371/journal.ppat.1005411. PMID 26816272.  
  25. (2014) „Genomic and evolutionary characterization of a novel influenza-C-like virus from swine”. Arch Virol 159 (2), 249–55. o. DOI:10.1007/s00705-013-1815-3. PMID 23942954.  
  26. (2015) „Serological evidence for the presence of influenza D virus in small ruminants”. Vet Microbiol 180 (3–4), 281–85. o. DOI:10.1016/j.vetmic.2015.09.005. PMID 26414999.  
  27. (2016) „Detection of influenza C virus but not influenza D virus in Scottish respiratory samples”. J Clin Virol 74, 50–53. o. DOI:10.1016/j.jcv.2015.11.036. PMID 26655269.  
  28. (1994. április 1.) „Biology of parainfluenza viruses”. Clinical Microbiology Reviews 7 (2), 265–75. o. DOI:10.1128/CMR.7.2.265. PMID 8055470.  
  29. (2001. június 1.) „Respiratory syncytial virus and parainfluenza virus”. The New England Journal of Medicine 344 (25), 1917–28. o. DOI:10.1056/NEJM200106213442507. PMID 11419430.  
  30. a b Avian Influenza: Molecular Mechanisms of Pathogenesis and Host Range, Animal Viruses: Molecular Biology. Caister Academic Press (2008). ISBN 978-1-904455-22-6 
  31. (2006. június 30.) „Epidemiology of WHO-confirmed human cases of avian influenza A(H5N1) infection”. Wkly Epidemiol Rec. 81 (26), 249–57. o. PMID 16812929.  
  32. (2008. november 1.) „Update: WHO-confirmed human cases of avian influenza A (H5N1) infection, November 2003-May 2008”. Wkly Epidemiol Rec. 83 (46), 415–20. o. PMID 19009716.  
  33. (2004. február 1.) „Avian influenza A virus (H7N7) associated with human conjunctivitis and a fatal case of acute respiratory distress syndrome”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 101 (5), 1356–61. o. DOI:10.1073/pnas.0308352100. PMID 14745020.  
  34. Asian Lineage Avian Influenza A(H7N9) Virus. Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2018. december 7. (Hozzáférés: 2019. július 10.)
  35. (2013. november 1.) „Origin and Molecular Characteristics of a Novel 2013 Avian Influenza A(H6N1) Virus Causing Human Infection in Taiwan”. Clinical Infectious Diseases 57 (9), 1367–68. o. DOI:10.1093/cid/cit479. ISSN 1537-6591. PMID 23881153.  
  36. a b (2001. december 1.) „The evolution of human influenza viruses”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London. Series B, Biological Sciences 356 (1416), 1861–70. o. DOI:10.1098/rstb.2001.0999. PMID 11779385.  
  37. (1994. augusztus 1.) „Efficacy of 2'-deoxy-2'-fluororibosides against influenza A and B viruses in ferrets”. Antimicrobial Agents and Chemotherapy 38 (8), 1864–67. o. DOI:10.1128/aac.38.8.1864. PMID 7986023.  
  38. (2000. május 1.) „Influenza B virus in seals”. Science 288 (5468), 1051–53. o. DOI:10.1126/science.288.5468.1051. PMID 10807575.  
  39. (2006. április 1.) „Comparison of the mutation rates of human influenza A and B viruses”. Journal of Virology 80 (7), 3675–78. o. DOI:10.1128/JVI.80.7.3675-3678.2006. PMID 16537638.  
  40. (1992. március 1.) „Evolution and ecology of influenza A viruses”. Microbiological Reviews 56 (1), 152–79. o. DOI:10.1128/MMBR.56.1.152-179.1992. PMID 1579108.  
  41. (1999. november 1.) „Epidemiology and pathogenesis of influenza”. The Journal of Antimicrobial Chemotherapy 44 Suppl B (90002), 3–9. o. DOI:10.1093/jac/44.suppl_2.3. PMID 10877456.  
  42. (2006. május 1.) „Clinical features of influenza C virus infection in children”. The Journal of Infectious Diseases 193 (9), 1229–35. o. DOI:10.1086/502973. PMID 16586359.  
  43. (1983. július 1.) „An outbreak of type C influenza in a children's home”. The Journal of Infectious Diseases 148 (1), 51–56. o. DOI:10.1093/infdis/148.1.51. PMID 6309999.  
  44. (2002. február 1.) „Antigenic and genetic characterization of influenza C viruses which caused two outbreaks in Yamagata City, Japan, in 1996 and 1998”. Journal of Clinical Microbiology 40 (2), 422–29. o. DOI:10.1128/JCM.40.2.422-429.2002. PMID 11825952.  
  45. a b (2008) „The pathology of influenza virus infections”. Annual Review of Pathology 3, 499–522. o. DOI:10.1146/annurev.pathmechdis.3.121806.154316. PMID 18039138.  
  46. International Committee on Taxonomy of Viruses descriptions of:Orthomyxoviridae, Influenzavirus B and Influenzavirus C
  47. (2018. március 1.) „Influenza C and D Viruses Package Eight Organized Ribonucleoprotein Complexes”. Journal of Virology 92 (6), e02084–17. o. DOI:10.1128/jvi.02084-17. PMID 29321324.  
  48. a b c Bouvier NM, Palese P (2008. szeptember 1.). „The biology of influenza viruses”. Vaccine 26 Suppl 4, D49–53. o. DOI:10.1016/j.vaccine.2008.07.039. PMID 19230160.  
  49. (2005. október 1.) „Large-scale sequencing of human influenza reveals the dynamic nature of viral genome evolution”. Nature 437 (7062), 1162–66. o. DOI:10.1038/nature04239. PMID 16208317.  
  50. (2005. március 1.) „Sialobiology of influenza: molecular mechanism of host range variation of influenza viruses”. Biological & Pharmaceutical Bulletin 28 (3), 399–408. o. DOI:10.1248/bpb.28.399. PMID 15744059.  
  51. a b c (2002. augusztus 1.) „Realities and enigmas of human viral influenza: pathogenesis, epidemiology and control”. Vaccine 20 (25–26), 3068–87. o. DOI:10.1016/s0264-410x(02)00254-2. PMID 12163258.  
  52. (2013. október 10.) „New world bats harbor diverse influenza A viruses”. PLOS Pathogens 9 (10), e1003657. o. DOI:10.1371/journal.ppat.1003657. PMID 24130481.  
  53. (2012. március 1.) „A distinct lineage of influenza A virus from bats”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 109 (11), 4269–74. o. DOI:10.1073/pnas.1116200109. PMID 22371588.  
  54. (2004. április 1.) „How viruses enter animal cells”. Science 304 (5668), 237–42. o. DOI:10.1126/science.1094823. PMID 15073366.  
  55. a b (May–June 2002) „Functional balance between haemagglutinin and neuraminidase in influenza virus infections”. Reviews in Medical Virology 12 (3), 159–66. o. DOI:10.1002/rmv.352. PMID 11987141.  
  56. a b (1999. május 1.) „Role of hemagglutinin cleavage for the pathogenicity of influenza virus”. Virology 258 (1), 1–20. o. DOI:10.1006/viro.1999.9716. PMID 10329563.  
  57. Liu SL, Zhang ZL, Tian ZQ, Zhao HS, Liu H, Sun EZ, Xiao GF, Zhang W, Wang HZ, Pang DW (2011) Effectively and efficiently dissecting the infection of influenza virus by quantum dot-based single-particle tracking. ACS Nano
  58. (2003. augusztus 1.) „Visualizing infection of individual influenza viruses”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 100 (16), 9280–85. o. DOI:10.1073/pnas.0832269100. PMID 12883000.  
  59. (2006. április 1.) „The M2 proton channels of influenza A and B viruses”. The Journal of Biological Chemistry 281 (14), 8997–9000. o. DOI:10.1074/jbc.R500020200. PMID 16407184.  
  60. (2003. szeptember 1.) „Trafficking of viral genomic RNA into and out of the nucleus: influenza, Thogoto and Borna disease viruses”. Virus Research 95 (1–2), 3–12. o. DOI:10.1016/S0168-1702(03)00159-X. PMID 12921991.  
  61. (2006. július 1.) „Hijacking of the host-cell response and translational control during influenza virus infection”. Virus Research 119 (1), 111–20. o. DOI:10.1016/j.virusres.2005.10.013. PMID 16630668.  
  62. (2004. december 1.) „Assembly and budding of influenza virus”. Virus Research 106 (2), 147–65. o. DOI:10.1016/j.virusres.2004.08.012. PMID 15567494.  
  63. (1993. május 1.) „Rates of spontaneous mutation among RNA viruses”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 90 (9), 4171–75. o. DOI:10.1073/pnas.90.9.4171. PMID 8387212.  
  64. He CQ, Xie ZX, Han GZ, Dong JB, Wang D, Liu JB, Ma LY, Tang XF, Liu XP, Pang YS, Li GR (2009. január 1.). „Homologous recombination as an evolutionary force in the avian influenza A virus”. Mol Biol Evol. 26 (1), 177–87. o. DOI:10.1093/molbev/msn238. PMID 18931384.  
  65. De A, Sarkar T, Nandy A (2016). „Bioinformatics studies of Influenza A hemagglutinin sequence data indicate recombination-like events leading to segment exchanges”. BMC Res Notes 9, 222. o. DOI:10.1186/s13104-016-2017-3. PMID 27083561.  
  66. Flu Symptoms & Diagnosis. Centers for Disease Control and Prevention (CDC) , 2019. július 10. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  67. Flu Symptoms & Complications. Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2019. február 26. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
  68. a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) pmid15728170 nevű lábjegyzeteknek
  69. a b c (2008. április 1.) „Time lines of infection and disease in human influenza: a review of volunteer challenge studies”. American Journal of Epidemiology 167 (7), 775–85. o. DOI:10.1093/aje/kwm375. ISSN 1476-6256. PMID 18230677. „In almost all studies, participants were individually confined for 1 week” 
  70. See especially Figure 5 mutatja, hogy a fertőzőképesség a második napon, míg a tünetek erőssége a harmadik napon éri el a csúcsot
  71. (2007. január 1.) „Natural course of fever during influenza virus infection in children”. Clin Pediatr (Phila) 46 (1), 76–79. o. DOI:10.1177/0009922806289588. PMID 17164515.  
  72. a b Tesini, Brenda L.: Influenza (Flu). Merck, 2018. szeptember 1. [2008. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 15.)
  73. (2005) „Flu blues”. Nursing Standard 20 (8), 26–7. o. DOI:10.7748/ns.20.8.26.s29. PMID 16295596.  
  74. (2006. július 1.) „Influenza in children”. Acta Paediatrica 95 (7), 778–84. o. DOI:10.1080/08035250600612272. PMID 16801171.  
  75. (1975. február 1.) „Gastric 'flu influenza B causing abdominal symptons in children”. Lancet 1 (7902), 291–5. o. DOI:10.1016/S0140-6736(75)91205-2. PMID 46444.  
  76. (2005. november 1.) „Understanding the symptoms of the common cold and influenza”. The Lancet. Infectious Diseases 5 (11), 718–25. o. DOI:10.1016/S1473-3099(05)70270-X. PMID 16253889.  
  77. (2008. március 1.) „Review of clinical symptoms and spectrum in humans with influenza A/H5N1 infection”. Respirology 13 Suppl 1, S10-3. o. DOI:10.1111/j.1440-1843.2008.01247.x. PMID 18366521.  
  78. (2000) „Clinical signs and symptoms predicting influenza infection”. Arch Intern Med 160 (21), 3243–47. o. DOI:10.1001/archinte.160.21.3243. PMID 11088084.  
  79. (2002) „Cost-effectiveness of newer treatment strategies for influenza”. Am J Med 113 (4), 300–07. o. DOI:10.1016/S0002-9343(02)01222-6. PMID 12361816.  
  80. a b c (2003. szeptember 2.) „Management of influenza in adults older than 65 years of age: cost-effectiveness of rapid testing and antiviral therapy”. Annals of Internal Medicine 139 (5 Pt 1), 321–29. o. DOI:10.7326/0003-4819-139-5_part_1-200309020-00007. PMID 12965940.  
  81. Information for Clinicians on Influenza Virus Testing. Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2018. február 26. [2009. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 1.)
  82. Rapid Diagnostic Testing for Influenza: Information for Clinical Laboratory Directors. Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2015. október 13. [2016. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  83. (2009. november 1.) „Hospitalized Patients with 2009 H1N1 Influenza in the United States, April–June 2009”. New England Journal of Medicine 361 (20), 1935–44. o. DOI:10.1056/nejmoa0906695. ISSN 0028-4793. PMID 19815859.  
  84. Transcript of virtual press conference with Gregory Hartl, Spokesperson for H1N1, and Dr Nikki Shindo, Medical Officer, Global Influenza Programme, World Health Organization. World Health Organization (WHO), 2009. november 12. [2009. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  85. Grady, Denise. „Report Finds Swine Flu Has Killed 36 Children”, The New York Times, 2009. szeptember 3.. [2017. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  86. a b Guide for considering influenza testing when influenza viruses are circulating in the community. Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2018. február 20. (Hozzáférés: 2018. március 30.)
  87. The Flu: What To Do If You Get Sick. Centers for Disease Control and Prevention (CDC) , 2019. október 8. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  88. Twelve diseases that changed our world. Washington, DC: ASM Press, 161. o. (2007). ISBN 978-1-55581-466-3 
  89. (2006. június 1.) „[Diagnosis and Treatment of influenza – clinical investigation on viral shedding in children with influenza]”. Uirusu 56 (1), 109–16. o. DOI:10.2222/jsv.56.109. PMID 17038819.  
  90. (2009. május 1.) „Prolonged influenza virus infection during lymphocytopenia and frequent detection of drug-resistant viruses”. The Journal of Infectious Diseases 199 (10), 1435–41. o. DOI:10.1086/598684. PMID 19392620.  
  91. a b c d e (2008. november 1.) „Inactivation of influenza A viruses in the environment and modes of transmission: a critical review”. The Journal of Infection 57 (5), 361–73. o. DOI:10.1016/j.jinf.2008.08.013. PMID 18848358.  
  92. (2007. augusztus 1.) „The spread of influenza and other respiratory viruses: complexities and conjectures”. Clinical Infectious Diseases 45 (3), 353–59. o. DOI:10.1086/519433. PMID 17599315.  
  93. (1998. augusztus 1.) „Characterization of infectious aerosols in health care facilities: an aid to effective engineering controls and preventive strategies”. American Journal of Infection Control 26 (4), 453–64. o. DOI:10.1016/S0196-6553(98)70046-X. PMID 9721404.  
  94. (2018. július 1.) „Influenza Virus Infectivity Is Retained in Aerosols and Droplets Independent of Relative Humidity”. The Journal of Infectious Diseases 218 (5), 739–747. o. DOI:10.1093/infdis/jiy221. PMID 29878137.  
  95. a b (2008. május 1.) „Survival of influenza virus on banknotes”. Applied and Environmental Microbiology 74 (10), 3002–07. o. DOI:10.1128/AEM.00076-08. PMID 18359825.  
  96. (1982. július 1.) „Survival of influenza viruses on environmental surfaces”. The Journal of Infectious Diseases 146 (1), 47–51. o. DOI:10.1093/infdis/146.1.47. PMID 6282993.  
  97. a b Influenza Factsheet. Center for Food Security and Public Health, Iowa State University. [2009. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. p. 7
  98. (1998. március 1.) „Low plasma levels of adrenocorticotropic hormone in patients with acute influenza”. Clin Infect Dis 26 (3), 708–10. o. DOI:10.1086/514594. PMID 9524849.  
  99. a b (2008. május 1.) „Pathology, molecular biology, and pathogenesis of avian influenza A (H5N1) infection in humans”. The American Journal of Pathology 172 (5), 1155–70. o. DOI:10.2353/ajpath.2008.070791. PMID 18403604.  
  100. (2008. április 1.) „Evolving complexities of influenza virus and its receptors”. Trends in Microbiology 16 (4), 149–57. o. DOI:10.1016/j.tim.2008.01.008. PMID 18375125.  
  101. (2006. április 1.) „H5N1 Virus Attachment to Lower Respiratory Tract”. Science 312 (5772), 399. o. DOI:10.1126/science.1125548. PMID 16556800.  
  102. (2006. április 1.) „H5N1 Virus Attachment to Lower Respiratory Tract”. Science 312 (5772), 399. o. DOI:10.1126/science.1125548. PMID 16556800.  
  103. (2006. március 1.) „Avian flu: influenza virus receptors in the human airway”. Nature 440 (7083), 435–36. o. DOI:10.1038/440435a. PMID 16554799.  
  104. (2007. október 1.) „Human and avian influenza viruses target different cells in the lower respiratory tract of humans and other mammals”. The American Journal of Pathology 171 (4), 1215–23. o. DOI:10.2353/ajpath.2007.070248. PMID 17717141.  
  105. Influenza Virus Testing Methods. Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. március 30.)
  106. a b Wash your hands often and right way”, Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2018. január 5. (Hozzáférés ideje: 2018. március 29.) 
  107. a b Flu: MedlinePlus Medical Encyclopedia. U.S. National Library of Medicine. [2010. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 7.)
  108. A WHO „visszafokozta” az oszeltamivires influenza elleni gyógyszert. pharmaonline.hu, 2017. július 28. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  109. (2019. február 24.) „Corticosteroids as adjunctive therapy in the treatment of influenza”. Cochrane Database of Systematic Reviews 2, CD010406. o. DOI:10.1002/14651858.CD010406.pub3. PMID 30798570.  
  110. Archivált másolat. [2017. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 16.)
  111. Forrás: Világjárvány az új influenza! (Weborvos)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Influenza
A Wikimédia Commons tartalmaz Influenza témájú médiaállományokat.