SARS-CoV-2

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SARS-CoV-2
A SARS-CoV-2 transzmissziós elektronmikroszkópos képe
A SARS-CoV-2 transzmissziós elektronmikroszkópos képe
Vírusbesorolás
Csoport: IV. csoport
Pozitív szálú ssRNS vírusok
Rend: Nidovirales
Család: Coronaviridae
Alcsalád: Coronavirinae
Nemzetség: Betacoronavirus
Alnemzetség: Sarbecovirus
Faj: SARSr-CoV
Alfaj: SARS-CoV-2
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz SARS-CoV-2 témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz SARS-CoV-2 témájú kategóriát.

A SARS-CoV-2 (az angol Severe acute respiratory syndrome coronavirus 6 rövidítése; magyarul súlyos akut légzőszervi szindróma-koronavírus 6) a Coronaviridae családba tartozó, embereket fertőző vírustörzs, a 2019-es koronavírus-betegség (COVID–19) kórokozója. A vírus egy reprezentatív törzsének teljes hosszúságú nukleotidsorrendje 2020. január 10-én került be a génbankba, MN908947 azonosító számon.[1]

SARS-CoV-2 a Baltimore-féle osztályozási rendszerben a IV. csoportba (egyszálú, pozitív-szenz RNS-genommal rendelkező vírusok) tartozik, virionját lipidburok veszi körbe.[2][3] Taxonómiai szempontból a SARSr-CoV (súlyos akut légzőszervi szindrómához kapcsolódó koronavírus) faj egyik törzse,[4] akárcsak közeli rokona, a 2002-2004-es SARS világjárványt okozó SARS-CoV-1.[5][6]

Tudományosan pontos atommodell a SARS-CoV-2 külső szerkezetéről, ahol minden "gömb" egy-egy atom

A vírus zoonotikus eredetű, genetikai vizsgálatok szerint legközelebbi rokonai a denevérekben élnek.[7][8][9][10] Egyes feltételezések szerint a tobzoskák köztesgazdaként szolgálhattak a denevérek és az emberek között, de ez az elmélet még nincs bizonyítva.[11][12] A vírus genetikai diverzitása alacsony, vagyis az emberre való „átugrása” nemrég, feltehetően 2019 végén következhetett be.[13]

Az epidemiológiai vizsgálatok szerint a vírus a védekező intézkedéseket nem hozó, immunológiailag nem védett közösségekben igen gyorsan terjed, egy beteg 1,4–3,9 másik embernek adja tovább a fertőzést. Terjedését a testi érintkezés vagy a köhögés, tüsszentés vagy akár a beszéd által generált cseppfertőzés biztosítja.[14][15] Gazdasejtjébe az angiotenzin-konvertáló enzim-2 (ACE2) receptorhoz kapcsolódva jut be.[7][16][17][18]

Terjedése[szerkesztés]

A SARS-CoV-2 emberről emberre való terjedését már a vuhani járvány elején, 2020. január 20-án igazolták.[19][20][21][22] Eleinte úgy vélték, hogy a kórokozó elsősorban a köhögés és tüsszögés kiváltotta cseppfertőzéssel terjed 1,5–2 méteren belül.[15][23] Lézeres fényszóródási vizsgálatokkal azonban kimutatták, hogy a közönséges beszéd is generál apró folyadékcsöppeket, amelyekben a vírus megbújhat;[24][25] sőt a vírusrészecskék magukban is kikerülhetnek a levegőbe.[26] A koronavírusok általában négy szerkezeti fehérjéből állnak: tüskefehérje (S), borítékfehérje (E), membránfehérje (M) és nukleokapszid fehérje (N).[27]

A leülepedett cseppekkel fertőzött felületek fizikai érintése is veszélyes lehet.[28] A kutatások szerint a SARS-CoV-2 műanyag- és acélfelületeken akár három napig, kartonpapíron egy napig, rézfelületen pedig négy óráig marad életképes.[5] A detergensekkel (mint a szappan) való érintkezés felbontja a vírus külső lipidburkát és inaktiválja azt.[29][30] A vírus RNS-ét kimutatták a beteg különféle testfolyadékaiból, például a spermából, sőt a székletből is.[31][32]

A kórokozó fertőzőképessége a betegség, illetve a korai, tünetmentes szakasz alatt még nem teljesen ismert, de a jelenlegi adatok szerint a torokban a virionszám nagyjából a fertőzés utáni negyedik napon[33][34] vagy tünetek megjelenése utáni első héten a legmagasabb, utána pedig fokozatosan csökken.[35] A WHO első megállapításaival ellentétben[36] az epidemiológiai modellek arra utalnak, hogy a teljesen tünetmentes, illetve korai fázisban lévő betegek az új fertőzések legfőbb forrásai.[37] Egy Montevideóban kikötött óceánjáró 217 utasa és legénysége közül 128-nak lett pozitív a tesztje, míg tüneteket csak 24-en észleltek.[38] Egy 94 betegen elvégzett vizsgálat arra utal, hogy leginkább 2-3 nappal a tünetek megjelenése előtt fertőzőképesek.[39]

Ritka esetekben előfordul, hogy a vírus emberről állatra terjed át, például macskákra,[40][41] emiatt egyes intézmények azt javasolják, hogy a betegek lehetőleg ne érintkezzenek háziállatokkal.[42]

Eredete[szerkesztés]

A SARS-CoV-1 fajok közötti átadódása

A SARS-CoV-2-fertőzés első eseteit a kínai Vuhan városában észlelték.[7] Az állatról emberre való átadódás körülményei egyelőre tisztázatlanok.[10][13][43] A betegek közül sokan a vuhani Huanan élelmiszerpiac dolgozói voltak,[44][45] ezért feltételezik, hogy a humán patogén törzs itt alakulhatott ki.[10][46] Nem zárható ki azonban, hogy a piacra is kívülről került a vírus és csak itt kezdett gyors terjedésbe.[13][47] A korai megbetegedésekből (2019. december–2020. február) származó 160 minta alapján a SARS-CoV-2 olyan denevér-koronavírusokhoz hasonlít a leginkább, amelyek Kanton tartományban a leggyakoribbak.[48][49]

A 2002–2004-es SARS-járvány után átfogó kutatás indult a hasonló, állatokban élő vírusok után és kimutatták, hogy számos denevérfaj, elsősorban a patkósorrú denevérek (a Rhinolophus nemzetség tagjai) hordoznak hasonló koronavírusokat. A Rhinolophus sinicus egyik vírusa 80%-os,[9][50][51] míg a Rhinolophus affinis vírustörzse 96%-os hasonlóságot mutatott a SARS-CoV-2-vel.[7][52]

A patkósorrú denevérek által hordozott vírusok nagy mértékben hasonlítanak a SARS-CoV-2-re

A kezdetektől fogva a denevéreket tartották a SARS-CoV-2 elsődleges természetes rezervoárjának (vagyis a vírus tünetmentesen élhet bennük, akár hosszabb ideig).[53] Az eddig ismert denevérvírusok és a humán kórokozó közötti különbségek miatt azonban azt is feltételezték, hogy esetleg egy köztesgazda lehet a SARS-CoV-2 közvetlen forrása.

Egyes feltevések szerint a tobzoskák is szerepet játszottak a vírustörzs kialakulásában

Egy 2020-as filogenetikai vizsgálat azt feltételezi, hogy a tényleges vírusrezervoár valamelyik tobzoskafaj lehetett,[54] konkrét bizonyíték azonban nem áll rendelkezésre a tobzoska-ember irányú átugrásra. Az is elképzelhető, hogy az eredetileg denevérvírus megfertőzte a tobzoskákat, majd visszaugrott a denevérekre, onnan pedig az emberre. Genomja alapján a tobzoska-koronavírus távolabbi rokona a SARS-CoV-2-nek, mint a korábban említett Rhinolophus affinis-féle törzs, de közelebbi, mint más denevér-koronavírusok.[55]

A tobzoskák védettek Kínában, de a hagyományos kínai orvoslás felhasználja testrészeiket, ezért feketekereskedelmük jelentős.[56][57] Az erdőirtás, a mezőgazdaság terjedése, illegális tenyésztésük következtében a tobzoskák (és más vadállatok) olyan fajokkal kerülhetnek kapcsolatba, amelyekkel addig még nem és az emberekkel is többet érintkezhetnek, így megnő a veszélye az új zoonózisok kialakulásának.[58]

Egyes összeesküvés-elméletek állításaival ellentétben, nem valószínű, hogy a SARS-CoV-2-t mesterségesen hozták volna létre. Genomja nem hasonlít egyetlen korábban közölt víruséhoz sem, külső burokfehérjéje a gyakorlatban másképp viselkedik, mint amit a számítógépes szimulációs programok alapján várhatnánk, és a hatékony terjedéshez szükséges adaptációk sem jöhettek volna létre a laboratóriumokban szokásos sejtkultúrás tenyésztés során.[10][59]

Osztályozása[szerkesztés]

A Wuhan-Hu-1, GenBank Acc MN908947 szerkezete

A Vírusok Taxonómiájának Nemzetközi Bizottsága úgy foglalt állást, hogy a jelenleg érvényes szabályok szerint a COVID-19 kórokozója nem különbözik eléggé a SARS kórokozójától ahhoz, hogy önálló fajnak ismerjék el. Ennélfogva a két vírust a SARSr-CoV (súlyos akut légzőszervi szindrómához kapcsolódó koronavírus) faj két törzsének tekintik.[4]

A SARS-CoV-2 a Baltimore-féle taxonómiai rendszer IV. csoportjához tartozik, amelynek tagjai egyszálú, pozitív-szenz (mRNS-ként közvetlenül használható) RNS-genommal rendelkeznek. Ezen belül a Coronaviridae család és a Betacoronavirus nemzetség tagja. Rokonai enyhébb megfázásokat, de súlyos betegségeket is okozhatnak, mint a 34%-os halálozással járó közel-keleti légúti szindróma (MERS). Ez a hetedik ismert koronavírus, amely képes megfertőzni az embert (a többi a humán koronavírus 229E, NL63, OC43, HKU1 fajok, a MERS-CoV és a SARS-CoV-1).[60]

A 2002-es SARS-járvány vírusához hasonlóan a SARS-CoV-2 is a Sarbecovirus alnemzetség része.[61][62] Egyszálú RNS-genomja kb. 30 ezer bázis hosszúságú.[3] A filogenetikai vizsgálatok szerint a világjárványért felelős kórokozó valamikor 2019 novemberében vagy decemberében jöhetett létre.[63]

Szerkezete[szerkesztés]

A SARS-CoV virionjának szerkezete

A vírusrészecske (virion) gömb alakú, átmérője, 50–200 nanométer.[45] A többi koronavírushoz hasonlóan négy struktúrfehérje építi fel: az S (spike a receptorhoz kötődő külső tüskét építi fel), E (envelope), M (membrane, mindkettő a lipidburokba ágyazódik) és N (nucleocapsid, a genomhoz kapcsolódik).[64] Az S protein (amelynek szerkezetét kriogenikus elektronmikroszkóppal atomi szinten felderítették) S1 alegysége kapcsolódik a sejtfelszíni receptorhoz, az S2 alegység pedig a vírus és a sejt lipidrétegeinek fúzióját katalizálja.[65]

A három S proteinből felépülő felszíni tüske modellje (rózsaszínnel van jelölve a receptorkötő domén)

A vírus felszínén található tüske - mint azt a járvány elején, 2020 januárjában kínai és amerikai kutatók egymástól függetlenül kimutatták - a célsejt felszínén lévő angiotenzin-konvertáló enzim-2 (ACE2) fehérjéhez kötődik.[7][16][66][67] A SARS-CoV-2 magasabb affinitással kötődik a humán receptorához, mint az eredeti SARS-CoV-1 vírustörzs.[68][69] A receptorhoz való kapcsolódást követően egy sejthártyába ágyazódott celluláris szerinproteáz enzim (transzmembrán proteáz, szerin 2; TMPRSS2) elvágja a vírustüske láncát és szabaddá teszi az S2 alegység fúziós doménját,[17][65] amely összeolvasztja a sejt és a vírusburok lipidmembránjait. A fúzió után egy endoszóma veszi körbe a viriont, amely akkor szabadul ki, ha a pH az endoszómán belül lecsökken vagy ha a sejt katepszin nevű proteáza lebontja azt.[65] A víruskapszid ezt követően bekerül a citoplazmába, ahol elkezdi az RNS-vírusgenomról a fehérjék átírását.[70]

A SARS-CoV-2 legalább három ún. virulanciafaktort is termel, amelyek elősegítik az új vírusok kiszabadulását a sejtből vagy gátolják a gazdaszervezet immunreakcióját.[64]

Epidemiológiája[szerkesztés]

SARS-CoV-2 virionok (vörössel festve) transzmissziós elektronmikroszkópos képe

A vírusgenom variabilitása alapján a SARS-CoV-2 kialakulását 2019 végére teszik, vagyis az egészségügyi hatóságok igen hamar, hetekkel a megjelenése után felfigyeltek az új kórokozóra.[13][71] A jelenleg ismert legkorábbi esetet 2019. december 1-jén kezdték kezelni.[72] A vírus ezt követően gyorsan átterjedt Kína valamennyi tartományára és a világ szinte minden országára. 2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett,[73][74] március 11-én pedig kijelentették, hogy világjárvánnyal (pandémiával) állunk szemben.[75][76]

A vírus reprodukciós rátáját (, vagyis egy beteg hány másik embernek adja át a fertőzést) 1,4 és 3,9 közöttinek mérték.[77][78] Különösen nagy népsűrűségű helyeken (pl. egy óceánjáró utasszállító hajón) a reprodukciós ráta magasabb is lehet.[79] A kórokozó terjedését különféle módszerekkel - távolságtartás, maszkviselés, kéz- és felületfertőtlenítés - próbálják gátolni.

A járvány első gócpontja a kínai Hupej tartomány és azon belül Vuhan városa volt. A kínai hatóságok 82 ezer esetet jelentettek, azonban nem tudni, mekkora volt a tünetmentes fertőzöttek száma.[80] 2020. február 24-én, mielőtt a járvány más országokba is átterjedt volna, a COVID-19 halálozások 95%-a a tartományra korlátozódott.[81][82] Ez az arány 2020. augusztus 26-ára 0,39%-ra csökkent.

A 2021. november 27-i állapot szerint a világjárványban 261 257 755 ember fertőzöttségét mutatták ki és 5 211 142-en haltak bele a betegségbe.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A coronavírusok biológiája, különös tekintettel a SARS-CoV-2-re és a COVID-19-re Irodalmi összefoglaló. mta.hu. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  2. ↑ (1971. április 25.) „Expression of animal virus genomes.”. Bacteriological Reviews 35 (3), 235–241. o. DOI:10.1128/MMBR.35.3.235-241.1971. PMID 4329869.  
  3. ↑ a b CoV2020. GISAID EpifluDB . [2020. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  4. ↑ a b (2020. március 1.) „The species Severe acute respiratory syndrome-related coronavirus: classifying 2019-nCoV and naming it SARS-CoV-2”. Nature Microbiology 5 (4), 536–544. o. DOI:10.1038/s41564-020-0695-z. PMID 32123347.  
  5. ↑ a b (2020. március 17.) „Correspondence: Aerosol and Surface Stability of SARS-CoV-2 as Compared with SARS-CoV-1”. The New England Journal of Medicine 382 (16), 1564–1567. o. DOI:10.1056/NEJMc2004973. PMID 32182409.  
  6. ↑ New coronavirus stable for hours on surfaces (angol nyelven). National Institutes of Health (NIH) . NIH.gov, 2020. március 17. [2020. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  7. ↑ a b c d e (2020. február 1.) „A pneumonia outbreak associated with a new coronavirus of probable bat origin”. Nature 579 (7798), 270–273. o. DOI:10.1038/s41586-020-2012-7. PMID 32015507.  
  8. ↑ (2020. február 1.) „Another Decade, Another Coronavirus”. The New England Journal of Medicine 382 (8), 760–762. o. DOI:10.1056/NEJMe2001126. PMID 31978944.  
  9. ↑ a b (2020. április 1.) „The 2019-new coronavirus epidemic: Evidence for virus evolution”. Journal of Medical Virology 92 (4), 455–459. o. DOI:10.1002/jmv.25688. PMID 31994738.  
  10. ↑ a b c d (2020. március 17.) „Correspondence: The proximal origin of SARS-CoV-2”. Nature Medicine 26 (4), 450–452. o. DOI:10.1038/s41591-020-0820-9. PMID 32284615.  
  11. ↑ (2020. február 11.) „Novel Coronavirus (2019-nCoV): situation report, 22”, Kiadó: World Health Organization.  
  12. ↑ „Coronavirus: From bats to pangolins, how do viruses reach us?”, Deutsche Welle, 2020. február 7.. [2020. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 13.) 
  13. ↑ a b c d (2020. január 1.) „Wuhan seafood market may not be source of novel virus spreading globally”. Science. DOI:10.1126/science.abb0611.  
  14. ↑ Q&A on coronaviruses (COVID-19). World Health Organization (WHO) , 2020. február 11. [2020. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  15. ↑ a b How COVID-19 Spreads. U.S. Centers for Disease Control and Prevention (CDC) , 2020. január 27. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  16. ↑ a b (2020. február 1.) „Functional assessment of cell entry and receptor usage for SARS-CoV-2 and other lineage B betacoronaviruses”. Nature Microbiology 5 (4), 562–569. o. DOI:10.1038/s41564-020-0688-y. PMID 32094589.  
  17. ↑ a b (2020. április 16.) „SARS-CoV-2 Cell Entry Depends on ACE2 and TMPRSS2 and Is Blocked by a Clinically Proven Protease Inhibitor”. Cell 181 (2), 271–280.e8. o. DOI:10.1016/j.cell.2020.02.052. PMID 32142651.  
  18. ↑ Wu, Katherine J.. „There are more viruses than stars in the universe. Why do only some infect us? - More than a quadrillion quadrillion individual viruses exist on Earth, but most are not poised to hop into humans. Can we find the ones that are?”, National Geographic Society, 2020. április 15.. [2020. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 18.) 
  19. ↑ (2020. február 1.) „A familial cluster of pneumonia associated with the 2019 novel coronavirus indicating person-to-person transmission: a study of a family cluster”. The Lancet 395 (10223), 514–523. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30154-9. PMID 31986261.  
  20. ↑ (2020. március 1.) „The epidemic of 2019-novel-coronavirus (2019-nCoV) pneumonia and insights for emerging infectious diseases in the future”. Microbes and Infection 22 (2), 80–85. o. DOI:10.1016/j.micinf.2020.02.002. PMID 32087334. (Hozzáférés: 2020. április 19.)  
  21. ↑ Kessler, Glenn. „Trump's false claim that the WHO said the coronavirus was 'not communicable'”, The Washington Post, 2020. április 17.. [2020. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. április 17.) 
  22. ↑ Kuo, Lily. „China confirms human-to-human transmission of coronavirus”, The Guardian, 2020. január 21.. [2020. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. április 18.) 
  23. ↑ „How does coronavirus spread?”, NBC News, 2020. január 25.. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 13.) 
  24. ↑ (2020. május 1.) „Visualizing Speech-Generated Oral Fluid Droplets with Laser Light Scattering”. The New England Journal of Medicine 382 (21), 2061–2063. o. DOI:10.1056/NEJMc2007800. PMID 32294341.  
  25. ↑ (2020. június 1.) „The airborne lifetime of small speech droplets and their potential importance in SARS-CoV-2 transmission”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 117 (22), 11875–11877. o. DOI:10.1073/pnas.2006874117. PMID 32404416.  
  26. ↑ Apoorva Mandavilli, Apoorva]]. „239 Experts With One Big Claim: The Coronavirus Is Airborne - The W.H.O. has resisted mounting evidence that viral particles floating indoors are infectious, some scientists say. The agency maintains the research is still inconclusive.”, The New York Times, 2020. július 4. (Hozzáférés: 2020. július 5.) 
  27. ↑ Recombinant SARS-CoV-2 V483A Spike RBD His-tag Protein, CF. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
  28. ↑ Getting your workplace ready for COVID-19. World Health Organization , 2020. február 27. [2020. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  29. ↑ Why the Coronavirus Has Been So Successful. The Atlantic , 2020. március 20. [2020. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  30. ↑ Why soap is preferable to bleach in the fight against coronavirus. National Geographic , 2020. március 18. [2020. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  31. ↑ (2020. március 1.) „First Case of 2019 Novel Coronavirus in the United States”. The New England Journal of Medicine 382 (10), 929–936. o. DOI:10.1056/NEJMoa2001191. PMID 32004427.  
  32. ↑ (2020. május 7.) „Clinical Characteristics and Results of Semen Tests Among Men With Coronavirus Disease 2019”. JAMA Network Open 3 (5), e208292. o. DOI:10.1001/jamanetworkopen.2020.8292. PMID 32379329.  
  33. ↑ (2020. április 1.) „Virological assessment of hospitalized patients with COVID-2019”. Nature 581 (7809), 465–469. o. DOI:10.1038/s41586-020-2196-x. PMID 32235945.  
  34. ↑ (2020. február 1.) „Study claiming new coronavirus can be transmitted by people without symptoms was flawed”. Science. DOI:10.1126/science.abb1524.  
  35. ↑ (2020. március 1.) „Temporal profiles of viral load in posterior oropharyngeal saliva samples and serum antibody responses during infection by SARS-CoV-2: an observational cohort study”. The Lancet Infectious Diseases 20 (5), 565–574. o. DOI:10.1016/S1473-3099(20)30196-1. PMID 32213337. (Hozzáférés: 2020. április 21.)  
  36. ↑ (2020. február 1.) „Novel Coronavirus (2019-nCoV): situation report, 12”, Kiadó: World Health Organization.  
  37. ↑ (2020. március 16.) „Substantial undocumented infection facilitates the rapid dissemination of novel coronavirus (SARS-CoV2)”. Science 368 (6490), 489–493. o. DOI:10.1126/science.abb3221. PMID 32179701.  
  38. ↑ Daily Telegraph, Thursday 28 May 2020, page 2 column 1, which refers to the medical journal Thorax; Thorax May 2020 article COVID-19: in the footsteps of Ernest Shackleton Archiválva 2020. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  39. ↑ (2020. április 15.) „Temporal dynamics in viral shedding and transmissibility of COVID-19”. Nature Medicine 26 (5), 672–675. o. DOI:10.1038/s41591-020-0869-5. PMID 32296168. (Hozzáférés: 2020. április 21.)  
  40. ↑ Questions and Answers on the COVID-19: OIE - World Organisation for Animal Health. www.oie.int . [2020. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  41. ↑ Goldstein, Joseph. „Bronx Zoo Tiger Is Sick with the Coronavirus”, The New York Times, 2020. április 6.. [2020. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. április 10.) 
  42. ↑ USDA Statement on the Confirmation of COVID-19 in a Tiger in New York. United States Department of Agriculture , 2020. április 5. [2020. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  43. ↑ We're still not sure where the Wuhan coronavirus really came from. Popular Science , 2020. január 28. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  44. ↑ (2020. február 15.) „Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China”. The Lancet 395 (10223), 497–506. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30183-5. PMID 31986264. (Hozzáférés: 2020. március 26.)  
  45. ↑ a b (2020. február 15.) „Epidemiological and clinical characteristics of 99 cases of 2019 novel coronavirus pneumonia in Wuhan, China: a descriptive study”. The Lancet 395 (10223), 507–513. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30211-7. PMID 32007143. (Hozzáférés: 2020. március 9.)  
  46. ↑ (2020. február 26.) „Mystery deepens over animal source of coronavirus”. Nature (journal) 579 (7797), 18–19. o. DOI:10.1038/d41586-020-00548-w. PMID 32127703.  
  47. ↑ (2020. február 21.) „Decoding evolution and transmissions of novel pneumonia coronavirus using the whole genomic data”. DOI:10.12074/202002.00033. (Hozzáférés: 2020. február 25.)  
  48. ↑ (2020. április 8.) „Phylogenetic network analysis of SARS-CoV-2 genomes” (angol nyelven). PNAS 117 (17), 9241–9243. o. DOI:10.1073/pnas.2004999117. PMID 32269081. (Hozzáférés: 2020. április 17.)  
  49. ↑ COVID-19: genetic network analysis provides 'snapshot' of pandemic origins (angol nyelven). Cambridge University , 2020. április 9. [2020. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
  50. ↑ (2020. február 15.) „Bat SARS-like coronavirus isolate bat-SL-CoVZC45, complete genome”. (Hozzáférés: 2020. február 15.)  
  51. ↑ (2020. február 15.) „Bat SARS-like coronavirus isolate bat-SL-CoVZXC21, complete genome”. (Hozzáférés: 2020. február 15.)  
  52. ↑ Bat coronavirus isolate RaTG13, complete genome. National Center for Biotechnology Information (NCBI) , 2020. február 10. [2020. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  53. ↑ (2020. február 1.) „Genomic characterisation and epidemiology of 2019 novel coronavirus: implications for virus origins and receptor binding”. The Lancet 395 (10224), 565–574. o. DOI:10.1016/S0140-6736(20)30251-8. PMID 32007145.  
  54. ↑ BMJ Best Practice: Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) (angol nyelven). BMJ , 2020. május 22. [2020. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  55. ↑ (2020. március 19.) „Probable Pangolin Origin of SARS-CoV-2 Associated with the COVID-19 Outbreak”. Current Biology 30 (7), 1346–1351.e2. o. DOI:10.1016/j.cub.2020.03.022. PMID 32197085.  
  56. ↑ „Pangolins: 13 facts about the world's most hunted animal”, The Telegraph, 2015. január 1.. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 9.) 
  57. ↑ „China's Ban on Wildlife Trade a Big Step, but Has Loopholes, Conservationists Say”, The New York Times, 2020. február 27.. [2020. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 23.) 
  58. ↑ Carrington, Damian. „Halt destruction of nature or suffer even worse pandemics, say world's top scientists”, The Guardian, 2020. április 27.. [2020. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. május 31.) (brit angol nyelvű) 
  59. ↑ „The COVID-19 coronavirus epidemic has a natural origin, scientists say—Scripps Research's analysis of public genome sequence data from SARS‑CoV‑2 and related viruses found no evidence that the virus was made in a laboratory or otherwise engineered”, EurekAlert!, Scripps Research Institute, 2020. március 17.. [2020. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. április 15.) 
  60. ↑ (2020. február 1.) „A Novel Coronavirus from Patients with Pneumonia in China, 2019”. The New England Journal of Medicine 382 (8), 727–733. o. DOI:10.1056/NEJMoa2001017. PMID 31978945.  
  61. ↑ Phylogeny of SARS-like betacoronaviruses. nextstrain . [2020. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  62. ↑ (2019. február 1.) „Global Epidemiology of Bat Coronaviruses”. Viruses 11 (2), 174. o. DOI:10.3390/v11020174. PMID 30791586.  
  63. ↑ Genomic analysis of nCoV spread: Situation report 2020-01-30. nextstrain.org . [2020. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  64. ↑ a b (2020. február 1.) „Analysis of therapeutic targets for SARS-CoV-2 and discovery of potential drugs by computational methods”. Acta Pharmaceutica Sinica B 10 (5), 766–788. o. DOI:10.1016/j.apsb.2020.02.008. PMID 32292689.  
  65. ↑ a b c Coronaviruses – a general introduction. Centre for Evidence-Based Medicine, Nuffield Department of Primary Care Health Sciences, University of Oxford , 2020. március 25. [2020. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  66. ↑ (2020. január 1.) „Functional assessment of cell entry and receptor usage for lineage B β-coronaviruses, including 2019-nCoV”. bioRxiv. DOI:10.1101/2020.01.22.915660. PMID 32511294. (Hozzáférés: 2020. május 5.)  
  67. ↑ „Genomic Characterization of the 2019 Novel Coronavirus”. The New England Journal of Medicine. (Hozzáférés: 2020. február 9.)  
  68. ↑ (2020. február 1.) „Cryo-EM structure of the 2019-nCoV spike in the prefusion conformation”. Science 367 (6483), 1260–1263. o. DOI:10.1126/science.abb2507. PMID 32075877.  
  69. ↑ Novel coronavirus structure reveals targets for vaccines and treatments. National Institutes of Health (NIH) , 2020. március 2. [2020. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 3.)
  70. ↑ Anatomy of a Killer: Understanding SARS-CoV-2 and the drugs that might lessen its power (2020. március 12.) 
  71. ↑ What We Know Today about Coronavirus SARS-CoV-2 and Where Do We Go from Here. Genetic Engineering and Biotechnology News , 2020. február 19. [2020. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  72. ↑ „Coronavirus: China's first confirmed Covid-19 case traced back to November 17”, 2020. március 13.. [2020. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 16.) 
  73. ↑ „W.H.O. Declares Global Emergency as Wuhan Coronavirus Spreads”, 2020. január 30.. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. január 30.) 
  74. ↑ (30 January 2020). "Statement on the second meeting of the International Health Regulations (2005) Emergency Committee regarding the outbreak of novel coronavirus (2019-nCoV)". Sajtóközlemény.
  75. ↑ (11 March 2020). "WHO Director-General's opening remarks at the media briefing on COVID-19 - 11 March 2020". Sajtóközlemény.
  76. ↑ „Coronavirus Declared Pandemic by World Health Organization”, 2020. március 11.. [2020. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 12.) 
  77. ↑ (2020. január 1.) „Early Transmission Dynamics in Wuhan, China, of Novel Coronavirus-Infected Pneumonia”. The New England Journal of Medicine 382 (13), 1199–1207. o. DOI:10.1056/NEJMoa2001316. PMID 31995857.  
  78. ↑ (2020. január 1.) „Pattern of early human-to-human transmission of Wuhan 2019 novel coronavirus (2019-nCoV), December 2019 to January 2020”. Eurosurveillance 25 (4). DOI:10.2807/1560-7917.ES.2020.25.4.2000058. PMID 32019669.  
  79. ↑ (2020. február 1.) „COVID-19 outbreak on the Diamond Princess cruise ship: estimating the epidemic potential and effectiveness of public health countermeasures”. Journal of Travel Medicine 27 (3). DOI:10.1093/jtm/taaa030. PMID 32109273.  
  80. ↑ „Limited data on coronavirus may be skewing assumptions about severity”, [STAT, 2020. január 30.. [2020. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 13.) 
  81. ↑ „Coronavirus deaths leap in China as countries struggle to evacuate citizens”, The Guardian, 2020. január 30.. [2020. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 10.) 
  82. ↑ „Coronavirus: China to repay Africa in safeguarding public health”, The Sun, 2020. február 25.. [2020. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 10.) 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=SARS-CoV-2&oldid=26158935”